Közlekedés, időjárás

Rövid telet jósolnak az állatkert barnamedvéi

Szerző: Korsós Éva, Info Rádió – 2014-02-02 15:29:03

Vali és Defoe nem látták meg az árnyékukat. A népi időjóslás szerint ez arra utal, hogy a tél már nem tart sokáig. A medveárnyék-észlelésen az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai is részt vettek.

 Vasárnap délelőtt medveárnyék észlelést tartottak a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A népi időjóslás szerint ugyanis a medvék február másodikán jönnek elő a barlangjukból, s az alapján, hogy ekkor meglátják-e az árnyékukat, következtetéseket lehet levonni a tél hosszát illetően. Az észlelésre, amelyre 10 óra 45 perckor került sor, gyerekkel érkező családok sokasága volt kíváncsi. Az észlelésen részt vettek az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai is.

Az állatkert közleménye szerint, miután a gondozók kinyitották a barlang ajtaját, Vali és Defoe, a két állatkerti barnamedve azonnal kijöttek a kifutóra, annál is inkább, mivel ösztönzőleg hatott rájuk az a sok finomság, hús, gyümölcs és zöldség, amelyet az állatkerti munkatársak már előzőleg bekészítettek. A borult időben a két medve nem vetett jól látható árnyékot, így a medveárnyék észlelés hivatalos eredménye az lett, hogy a barnamedvék nem látták meg az árnyékukat. A hagyomány szerint ez azt jelenti, hogy a tél már nem sokáig tartja magát, és hamarosan beköszönt a tavaszias időjárás.

A népi időjóslás rövid távra egyes emberek időjárás-változásra való érzékenysége alapján tudta előre jelezni az időjárás alakulását, hosszabb távra viszont általában egy-egy jeles nap időjárása alapján próbált következtetni. Például decemberben Luca napjától 12 napon át figyelték az időjárást, mert úgy tartották, hogy ez alapján meg lehet mondani a következő év hónapjainak jellemző időjárását is. Medárd napjának csapadékossága alapján pedig a nyár esős vagy aszályos voltát igyekeztek előre jelezni.

A február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához kötődő időjárási tapasztalatokat a néphit összekapcsolta azzal a megfigyeléssel, hogy a télen kevéssé aktív barnamedvék nyomaival február elejétől ismét viszonylag gyakran lehetett találkozni. Ezért tartja úgy a hagyomány, hogy február másodikán a barlangjából előmerészkedő medve árnyékát kell figyelni.

A barnamedvék a mérsékelt égövben télen kevésbé aktívak, mint más időszakban, mert a szűkös táplálkozási lehetőségek arra kényszerítik őket, hogy takarékoskodjanak az energiával. A közhiedelemmel szemben azonban igazi téli álmot - ami például a denevérekre, a sünökre, vagy a pelékre jellemző - nem alszanak. Az állatkerti barnamedvéknek ráadásuk a takarmányellátásuk is zavartalan, így őket ugyanúgy lehet látni a téli napokon is. Az Állatkertben tehát a kérdés nem az, hogy előjönnek-e a barlangjukból, hanem az, hogy milyen időjárást tapasztalnak a medvék február másodikán.

A mostani medveárnyék észlelésre az állatkerti Mackófesztivál keretében került sor. A péntektől vasárnapig tartó rendezvény hagyományosnak számít a városligeti intézményben, hiszen 2009 óta minden esztendőben megrendezik. A népi megfigyeléseken alapuló jóslás természetesen nem mindig sikeres. Tavaly például szintén rövid telet jósoltak a medvék, ám emlékezetes, hogy végül márciusban is jelentős havazás volt, sőt a tél leghidegebb napja március 17-re esett.

Azt, hogy most igaza lesz-e a népi hagyománynak, még nem lehet tudni, de Tóth Tamás, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa a helyszínen elmondta, hogy az elmúlt napok hidege után rövid távon felmelegedésre lehet számítani, különösen a most következő hét második felében.