A szakember szerint a tavaly kitört izlandi vulkán hamufelhője is okozhatta a rendkívül csapadékos időjárást Magyarországon. Ezt a feltevést arra alapozzák, hogy különböző hőmérsékleti anomáliák alakulhatnak ki az atlanti térségben, megváltozhat a párolgás és a felmelegedés a vulkáni hamu miatt. Ezek a hatások pedig a ciklonpályákat alakíthatják át, így az időjárás eltérhet az átlagostól - tette hozzá.

Azokra a területekre, amelyek felett a hamufelhő megjelenik, kevesebb napfény jut, ami már egy nagyobb földrész időjárását is megbolygathatja. A hatások sokfélék lehetnek: több vagy kevesebb csapadékkal, viharokkal járhat, de okozhat lehűlést és felmelegedést is.


A vulkánból a levegőbe került mikrorészecskék is okozhatnak időjárási változásokat; ezek hatására több csapadék eshet bizonyos területeken, tehát az időjárást több tényező is alakíthatja a vulkáni hamu esetében.

A szakember elmondta azt is, nem kizárt, hogy a megsérült fukusimai atomreaktorból felszálló radioaktív részecskéket - ha eljutnak odáig - a vulkáni aktivitás még magasabb pályára kényszerítheti, így azok messzebb csapódnak majd le, nagyobb területet érinthetnek.

A vulkáni hamufelhőt egyébként több eszközzel is bemérhetik, többek között úgynevezett lidart is használnak, amely lézernyaláb segítségével végzi a méréseket. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) ilyen nincs rendszeresítve, így az erre vonatkozó adatok is külföldről származnak - tette hozzá a meteorológus.

A szombaton kitört Grimsvötn tegnap is sűrű hamufelhőt ontott magából, és bár a kitörés erőssége csökkent, a tavalyi izlandi vulkánkitörés okozta sokk hatása alatt újabb fennakadásoktól tartanak.

Az Eyjafjöll vulkán 2010. áprilisi kitörése hatalmas zavarokat okozott Európa légközlekedésében, öt napra lezárták az európai légteret, egy hónap alatt több mint 100 ezer járatot töröltek, több mint 10 millió utas rekedt a repülőtereken, a légi társaságok veszteségeit 1,7 milliárd dollárra becsülték. Az Európai Légi Irányítási Ügynökség (Eurocontrol) szerint hétfőn és kedden Izlandon kívül nem kell légtérzárlattól tartani, még ha a hamufelhő el is éri az európai légtér egy részét.

Az első megfigyelések szerint a Grimsvötn hamuja nehezebb, mint az Eyjafjöllé volt, így gyorsabban lecsapódik.

(MTI)