Magazin

A Kodak atyjára George Eastman-re emlékeztünk

Szerző: Lukács Kata, printscreen.hu / wikipedia.org – 2016-07-12 10:41:13

1854-ben ezen a napon született George Eastman, a Kodak atyja, aki lehetővé tette a fényképezést az átlagemberek számára. Ő találta fel a 35 milliméteres, perforált celluloidszalagot, amellyel lehetővé tette a filmgyártás megindulását. Az Eastman Kodak egyik alapítója.

Hirdetés 

Hirdetés 

Az életét meghatározó fényképezéssel viszonylag későn csak 24 éves korában találkozott, amikor egy vakáció keretében Santo Domingóra ment. Az egyik munkatársa javaslatára úgy döntött, az útról készít felvételeket, de ehhez az akkoriban rendelkezésre álló felszerelések egy kisebb szekérnyi helyet foglaltak el. Ekkortól kezdett el foglalkozni azzal a gondolattal, hogy hogyan tudná egyszerűsíteni a technikát és a képek akkor még nagyon körülményes előhívását megkönnyíteni.

Azon dolgozott, hogy az akkoriban elterjedt nehéz és sérülékeny üveglemezeket kiváltsa valami mással. Egy teljesen új, zselés alapú hordozóanyagot fejlesztett ki. Kikísérletezte az úgynevezett szárazlapot is azért, hogy nagy mennyiségben lehessen képeket készíteni. A találmányára bejegyeztette a szabadalmat, majd úgy döntött, hogy az üzleti sikert is ő fogja learatni ezért saját céget alapított. A vállalkozásnak a Kodak nevet adta, melyet így magyarázott:

„Mindig is tetszett a K betű. Erős és kifejező. Olyan nevet akartam, ami k-val kezdődik és k-val végződik, egy sajátos anagramma, amiről mindenkinek ugyanaz a dolog jut eszébe.”

Rochesterben Henry Strong üzletemberrel együtt indította és alapította Eastman Dry Plate Company néven vállalkozását, mely később Eastman Kodak Company néven vált világhírűvé. Kezdetnek 1885-ben piacra dobta a brómezüst alapanyagú papírnegatív tekercset és az ehhez tartozó kazettát. Ez korszakalkotó lépés volt, hiszen nagy tömegek számára vált lehetővé, hogy könnyen és viszonylag olcsón amatőr képeket készíthessenek.

Az volt Eastman rögeszméje, hogy "Olyan könnyűvé kell tenni a fényképezőgépet, mint amilyen a ceruza." A Kodak által kínált viszonylag könnyű kézi kamera 25 dollárba került. Ebben száz felvételre elegendő nyersanyagot helyeztek el és a vásárlónak annyi dolga volt, hogy felhúzta a zárat és exponált. A felvételeket a géppel együtt vissza kellett juttatni és a betelt filmet már a vállalat hívta elő. A képeket postafordultával 10 dollár munkadíj megfizetése után az újra fotózásra alkalmas géppel együtt kapta vissza tulajdonosa.

A Kodak szárnyalt és a 19. század végére már Európában is ott voltak.

Idős korában súlyos betegség tört rá, összeszűkült a gerinccsatornája és fokozatosan lebénultak az idegei. A mozgásképtelenség megrettentette, a teljes lebénulást nem várta meg, hanem 78 éves korában 1932. március 14-én önkezével vetett véget az életének. Vagyonát a Rochester Egyetemre hagyta, a városban álló házát pedig 1949-ben múzeummá alakították át.