Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu
1973. október 20-án avatták fel a sydneyi Operaházat.
„A legelőnyösebb nézete a tenger felőli, a kikötőből érkezve látható, hogy egy éppen repülni készülő hatalmas, fehér hattyúhoz hasonlít.”
1955 szeptemberében az ausztrál Új-Dél-Wales elnöke, Joseph Cahill pályázatot hirdetett meg egy nemzeti operaház megépítésére, nyertese egy dán építész, Jorn Utzon terve volt.1959-ben megkezdődtek a munkálatok (a megálmodott tetőszerkezet megvalósítása komoly kihívásokat állított a mérnökök elé).
Hirdetés
Hirdetés
Tervezés és a kivitelezés is szorosan összefonódnak. Utzon radikális megközelítését az épület felépítésére elősegítette kivételes együttműködő és innovatív környezet, a jachtkikötő. A jellegzetes tető az egymással összefüggő boltíves „héjak” kialakításával válik egységessé. Úgy állnak, mint a vitorlák. Az udvar egy hatalmas nyitott tér, ahonnan az emberek lépcsőn mehetnek fel a pódiumra. A monumentális lépcső, mely bevezeti a teret, közel 100 méter széles. Az épület különlegességei még az üveg falak, melyet a módosított Utzon terv alapján utódja Peter Hall építész tervei szerint építettek meg.
Az operaház elnevezés csalóka nem alkalmas nagyszabású operák előadására.
A tetőszerkezet alatt öt csarnok található zenekari hangversenyek, operaelőadások, kamarazenei koncertek és színházi bemutatók céljára.
1973. október 20-án nyitotta meg II. Erzsébet angol királynő hivatalosan is az Operát. Az épület sok vitát váltott ki építése alatt: a tervezett 1963-as határidő helyett jó tíz év késéssel készült el, és a 7 millió ausztrál dollárra becsült költségek végül 102 millió dollárra rúgtak. Sokak véleménye szerint 2. világháború óta nem építettek szebb épületet a világon.
Jørn Utzon Ausztráliának egy kecses, a városi szobrászati műremeknek is tekinthető épületet adott, mely csillog a napfényben, és hívogatóan kipirul éjszaka. 2003-ban megkapta a Pritzker-díjat, mely a nemzetközi építészet legnagyobb megtiszteltetése.
És hogy további érdekességeket és legeket is említsek:
Az opera tetőszerkezetének „vitorlái” 161 tonna súlyúak és 67 méter magasak. Az épület belső stílusát "a világűrkorszak gótikájának" nevezik.
Ebben az operában van a világ legnagyobb színpadi függönye. August Coburne tervei alapján készült, aki „a nap- és hold függönyének” nevezte el. Minden függönyszárny 93 négyzetméteres.
A hangversenyterem orgonája a világ legnagyobb mechanikus orgonája: 10.500 db sípja van.
Jørn Utzon dán építész
Sydney Operaházat is felírták a világörökségi listára 2007 júniusában: "Sydney-i Operaház nagy építészeti munka a 20. században. Több szálon képviseli a kreativitást, mint építészeti forma és mint szerkezeti kialakítás egyaránt. A nagyvárosi szobor figyelemre méltó vízi csillogásával egy világhírű ikonikus épület. "UNESCO.
A sípszó után hagyjon üzenetet!