Dumas 4 éves mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került. Édesanyja elbeszélései alapján, melyek édesapjának I. Napóleon uralma alatti bátorságáról szóltak inspirálta Alexandre Dumas élénk fantáziáját. Párizsban tartózkodásának ideje alatt elkezdett magazinoknak, és színházaknak színdarabokat írni. Első színdarabját a III. Henrik és Udvartartása (1829) elismeréssel fogadták.

 

1830-ban Alexandre Dumas részt vette a forradalomban, melyben elűzték X. Károlyt, és helyébe Alexandre Dumas korábbi munkaadója Fülöp Lajos lépett. Ezekben az években Alexandre Dumas fényűző életmódot folytatott Párizs mellett lévő Monte Cristo nevű kastélyában, ami állandóan tele volt olyan emberekkel, akik kihasználták az író bőkezűségét, és minek révén sokszor vált fizetésképtelenné. Később Fülöp Lajos elűzése után Louis-Napóleon Bonaparte nem fogadta kegyeibe Alexandre Dumas-t, aki 1851-ben először Brüsszelbe, Belgiumba menekült, hogy elkerülje hitelezőit, majd onnan Oroszországba utazott, ahol a francia volt a második nyelv, és ahol az ő írásai rendkívül népszerűek voltak.

 

 

Alexandre Duma 1840 Február 1.-én feleségül vette Ida Ferrier (1811-1859) színésznőt, de továbbra is fenntartotta más nőkkel való kapcsolatait, melyekből legalább négy törvénytelen gyermek született. Közülük az egyik, aki apja után szintén az Alexandre Dumas nevet kapta, édesapja nyomdokaiba lépve szintén híres regény és drámaíró volt. Mivel a nevük és foglalkozásuk is azonos volt, ezért az apát gyakran nevezték Alexandre Dumas pére-nek (id.), a fiát pedig Alexandre Dumas fils-nek (ifj). Alexandre Dumas történeteit közel 100 nyelvre fordították le, és több mint 200 film készült belőlük.

 

 

Érdekességként még a végére annyit, hogy a közismert  három testőr történet,  XIII. Lajos uralkodása alatt játszódik Franciaországban. Korábbi hírforrások szerint a királyi testőröknek mindig fehérre volt festve az arcuk. Hírhedt gaztevők voltak, de a király védelme alatt álltak, így ha valaki egy fehérre festett arcú embert látott az utcán, nem igen mert belekötni vagy szembeszállni vele. Arról is fel lehetett őket ismerni, hogy legalább vállig érő, göndör hajukon kívül sehol máshol nem boríthatta szőr a testüket. Sem szakálluk, sem szemöldökük nem volt. Megkülönböztetésként szolgált az egyik fülükben levő fülbevaló is. A testőrök azonban nemcsak haderőt biztosítottak királyuknak. Mivel abban az időben nem voltak még fejlett házak, a király palotájának fűtési rendszere sem volt korszerű. A király pedig nem akart éjszaka fázni: két-három ilyen testőrrel osztotta meg az ágyát és ők melegítették. Innen származik a “meleg” kifejezés…