A Kinematográf névre keresztelt készülék (a görög kinéma = mozgás és grafein = írni szavak összevonásával alkotott kifejezés) először és utoljára háromféle művelet elvégzésére is képes volt: mozgó fényképfelvételeket készíteni, azokat kivetíteni, a negatívról pozitívot másolni. A készülék Thomas Alva Edison kinetoszkópjának továbbfejlesztett változata, nagyban hasonlított Louis Le Prince 1888-ban készített vetítőgépére. A kinematográf kifejezést már korábban, 1892-ben megalkotta és szabadalmaztatta Léon Bouly a saját képfelvevő találmányára, azonban az éves szabadalmi díj befizetésének elmulasztása miatt a szóösszetétel 1894-ben ismét szabaddá vált; ez tette lehetővé, hogy a Lumière-fivérek is felhasználhassák.

 

 

 

A kinematográf, Edison kinetoszkópjához hasonlóan, 35 mm-es perforált fotófilm-tekercset használt a képrögzítéshez és vetítéshez, de a Lumière-fivérek készüléke két, a későbbi elterjedés szempontjából meghatározó eltérést mutatott:

 

 

 

A Lumière-fivérek első, 46 másodperces filmjüket Lyon-ban, saját fényképészeti lemezeket gyártó üzemük előtt forgatták le kinematográfjukkal 1895. március 19-én délben, A munkaidő vége (Sortie de l’usine Lumière de Lyon) címmel, melyen az üzemből távozó munkások láthatók. A filmet első alkalommal 1895. szeptember 28-án vetítették le nyilvánosan a délkelet-franciaországi La Ciotat-ban. Első kereskedelmi célú vetítésére – a mozi megszületésére – három hónappal később, december 28-án került sor Párizsban.