Magazin

„Pap leszek...”-gondolta az Aranycsapat kapusa

Szerző: Gábor János, – 2014-02-04 16:18:00

Jubileum: 1926-ban ezen a napon született Grosics Gyula, labdarúgó, edző, a legendás Aranycsapat kapusa - és csak a jó szerencsének (meg valahol a világháborúnak) köszönhető, hogy így alakult...

Történt ugyanis, hogy a későbbi „Fekete Párduc” tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását, amely meglehetősen érdekes körülmények közepette indult. A dorogi futballcsapat 1940-ben az éppen soron következő idegenbeli bajnoki mérkőzésre igyekezett indulásra készen, amikor kiderült, hogy nem áll a csapat rendelkezésére kapus, ugyanis a háború miatti állandó harckészültség következtében a sorköteleseket egész hétre a laktanyákba vezényelték, és csak hétvégére kaptak kimenőt.

Grosics ekkor gyerekként már két éve volt tehát a Dorog utánpótlás csapatának tagja… És ennél nagyobb tétben nem is akarta rúgni a bőrt. A későbbi kapuslegendát ugyanis szülei papnak szánták, és csak az egyházi elfoglaltságok mellett focizott; ha csak tehette, az idejét a sporttelepen töltötte. Aznap is az istentisztelet előtt ugrott be…

Az idő sürgette a csapatot és jobb híján az arra tévedt Grosics személyén tűnődtek, aki még csak 15 éves volt, amikor Pfluger Dezső leszólt a teherautó platójáról: „Ha nincs pap, jó a ministráns is!” Velős megállapításában minden benne volt, ugyanis Papnak hívták a dorogiak első számú kapusát, Grosics pedig ministráns volt a dorogi templomban.

Grosics nem rendelkezett különösebb hálóőri múlttal, vagy tapasztalattal, mindössze halvány emlékük volt az edzőknek és a játékosoknak arról, hogy a fiú fürge és jól mozog. A vezetőedző magára vállalta a teljes felelősséget Grosics bevetéséért, amiről biztosította a frissen a felnőtt csapatba avanzsált új kapust is. A mesébe illő történet azzal teljesedett ki, hogy a dorogiak aznap biztos győzelmet arattak…

Ha nem így történik, Grosics Gyula valószínűleg „csak” egy dorogi pap lett volna, és meg sem ismerjük a nevét…