Magazin

Ma lenne 56 éves Kaszás Attila színész

Szerző: Lukács Kata, femina.hu – 2016-03-16 15:40:40

Ma ünnepelné 56. születésnapját Kaszás Attila színművész, aki az egykori Csehszlovákiában, Vágsellyén született, majd 1979-ben került Budapestre a Színház és Filmművészeti Főiskolára, amit 1983-ban végzett el Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínháztársulatának tagja, majd négy évig szabadúszó színész volt. 2003 óta volt a Nemzeti Színház tagja. Játszott a Katona József Színházban, az Új Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, a Rock Színházban, valamint Győrben, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden.

Hirdetés 

Hirdetés 

Első komoly sikerét 1990-ben, Georg Büchner Leonce és Léna című darabjában Leonce megformálásával érte el, amiért megkapta a legjobb férfialakítás díját. Pályája során mintegy ötven darabban játszott főszerepet, televíziós és mozifilmekben szerepelt, különleges muzikalitása, kitűnő hangi adottságai révén számos zenés darabban és musicalben is remek alakítást nyújtott.

Egy héttel a 47. születésnapja után, 2007. március 23-án hunyt el. Március 19-én a Tizenkét dühös ember előadása előtt elájult, a kiérkező mentőben újraélesztették. A kórházban négy napig kómában feküdt, a sebészek koponyaműtétet hajtottak végre rajta, ám az életét nem tudták megmenteni. Máig nem feledi az ország.

"Ma ünnepelné születésnapját drága barátunk és kollégánk, a csodálatos és utánozhatatlan Kaszás Attila, aki 1984-től 15 éven át volt társulatunk tagja. Pótolhatatlan, feledhetetlen, és hiánya még ma is elviselhetetlen. Szeretettel emlékezünk rá!" - írta közösségi oldalán még tavaly a Vígszínház.

Alföldi Róbert színész születésének évfordulóján tavaly így emlékezett vissza rá facebook oldalán " Talán az egyik legfontosabb kollégám volt, amikor leszerződtem a Vígszínházba. Meglepett a nyitottsága, a figyelme egy fiatal, kezdő kolléga felé. Nagy biztonságot adott számomra, hogy olyan szakmai bizalmat kaptam tőle, ami az első években szinte napi beszélgetést, tanácsot jelentett, bármit is próbáltam. Soha nem fogom elfelejteni azt az őszinte örömöt a szemében, amikor megnézte életem első rendezését. Segített, hogy az legyek, aki vagyok. Segített, hogy önmagam lehessek. Nincsenek szavaim, hogy elment. Nem fair. Sem istentől, sem a sorstól"