Magazin

Ismerd meg a János-napi köszöntés hagyományait

Szerző: Lukács Kata, mek.oszk.hu / tudasbazis.sulinet.hu – 2015-12-27 13:40:59

1500 óta István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus része a mai: baráti ünneplő alkalom.

Hirdetés 

Hirdetés 

December 26–27.-e, a legenda szerinti első vértanúk, Szent István vértanú és Szent János evangélista ünnepe. 18. sz. második felében elterjedt → névnapi köszöntőknek - rendszerint a verses, ill. énekelt köszöntő-szöveg is velejárója volt.

A szövegek általában iskolai eredetűek. Egyikük-másikuk az ország jórészében elterjedt. A régi formákat legtovább az erdélyi és a bukovinai magyarság őrizte. Búzásbocsárdon (v. Alsófehér m.) a legények hajnalban mentek az Istvánokat és Jánosokat köszönteni. Törülközővel kötötték meg őket, majd kivitték a kapuba, ráfektették egy sulykoló padra, és a sulyokkal rájuk vertek, ezután bort kaptak, hogy meggyógyuljanak.

Szent János evangélista ünnepe. E naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely a borvidékeken máig él. A szent bornak is - mint minden egyéb szentelménynek - mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert és állatot gyógyítottak vele. Öntöttek a boroshordókba is, hogy ne romoljon el a bor. Szólásként él a Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan.

Az áttelepült bukovinai székelyek a legutóbbi esztendőkig köszöntöttek: hajnalban kezdték, megálltak az ablak alatt és énekeltek, majd a szobába menve valaki közülük a következőket mondta: „örvendjünk és adjunk hálát Isten szent fölséginek, hogy megadta érnünk Krisztus születése napját és azt is eltöltötte és átléptetett úgy, mint Szent István mártír és Szent János evangélista napjára. Kívánjuk, hogy Isten ő szent felsége továbbra is tartsa meg és oltalmazza minden szomorúságtól.” Ezután megvendégelték a köszöntőket. A rokonokat, jóbarátokat ebédre is meghívták.