Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu
Gyúlékony jégbuborékokból álló képződményeket fedeztek fel Albertában. Különlegességük az, hogy a jégen járó kirándulók számára is láthatók, hiszen ilyen, jégcsapdába esett metángázból álló buborékmezők inkább több száz méteres mélységben fordulnak elő. Mielőtt megvonná a vállát, hogy „na, és?”, szólok, hogy ez az a jelenség, amely globális energiaforradalmat idézhet elő.
Kína és India például azt tervezi, hogy a tengerpartjai mentén jégbe fagyott metángázt kitermeli. Ettől minden környezetvédőnek feláll a szőr a hátán, de a National Geographic egyik tudósítása őket is megnyugtathatta. A tudományos lapból kiderült, hogy a németországi kieli egyetem kutatói kitalálták a frankót: ők a metángáz helyére széndioxidot „ültetnének”, így környezetvédelmi szempontból nullszaldós folyamat eredményeként nyerhetnének energiát a kitermelő országok. Kérdés, hogy érdekli-e őket egyáltalán ez az eljárás.
Jégbe zárt formában egyébként döbbenetes mennyiségű metán található a tengerek mélyén és az örökké fagyott altalajban. Egyes becslések szerint a világ kiaknázható és nem kiaknázható kőolajmennyiségének akár a négyszerese is lehet az a metánmennyiség, amely jégbe fagyva eltárolódott az elmúlt évmilliók alatt…
Általában a tengerpartok mentén húzódó lemezek és az északi valamint a déli sarkvidékek mentén található területek a fő lelőhelyek, ám pontos adatokkal a mennyiség vonatkozásában egyelőre senki nem tud szolgálni. Egy biztos: akár a lángoló jég is megoldhatná a világ energiaválságát. Persze azért veszélyei is vannak a jégszerű metánnak.
A sípszó után hagyjon üzenetet!