Retro_Matiné
KORONA fm 100

Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu

|

Segíthetek bal
Segíthetek jobb kicsi

Magazin

dr. Bárth Jánosra a Kalocsai Sárköz néprajzkutatójára emlékeztünk

Szerző: Lukács Kata, kalocsaineplap.hu / hirosnaptar.hu – 2016-05-18 15:40:47

2005-ben ezen a napon jelent meg dr. Bárth János, a Viski Károly Múzeum előző igazgatója 60. születésnapja tiszteletére a Két vízközi népismeret című tanulmánykötet, amely dr. Bárth János valamennyi olyan tanulmányát tartalmazza, amelyet a Duna-Tisza közéről írt. A tanulmánykötetet a Kalocsai Múzeumbarátok Köre adta ki.

Hirdetés 

Hirdetés

Ismerje meg dr Bárth János néprajzkutatót közelebbről!

Bárth János munkásságának Kalocsa, a kalocsai Viski Károly Múzeum jelentős állomása, a környék, a Kalocsai Sárköz fő kutatási területe volt. Kétéves kiskunhalasi muzeológusi munka után Ő volt Magyarország legfiatalabb múzeumigazgatója, alig 26 évesen bízták meg a feladattal. 1970. szeptember 15-től két évtizeden keresztül volt kalocsai múzeumigazgató. Ebben az időszakban intézménnyé szervezte a kalocsai múzeumot, 1971-ben megnyitották első önálló kiállítását. Elindította a Kalocsai Múzeumi Dolgozatok című könyvsorozatot, amelynek első kötetét, a gazdagon dokumentált, példaértékű monográfiát A kalocsai szállások településnéprajza című kötetet (Kalocsa, 1975.) ő jegyezte. Kalocsa, a Kalocsai Sárköz, majd Bácska tekintetében számtalan kisebb-nagyobb tanulmányt, szakmai és közművelő írást publikált. A teljesség igénye nélkül néhány fontosabb kalocsai vonatkozású írása: A pota néprajzi csoport (1973), Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében (1974), A szállás fogalma és típusai Kalocsa környékén (1975), Korai kalocsai hímzések (1978).

Kutatásszervező, kötetszerkesztő munkáját ebben az időszakban a szaktudomány által sokat emlegetett Kecel története és néprajza (1984) című vaskos monográfia jelezte. 1990-től a kecskeméti múzeumban múzeumigazgatóként, néprajzos muzeológusként, illetve több egyetemen oktatóként munkálkodott tovább. Ebben az időszakban kezdett a Székelyföldön kutatni, s nem feledve a Duna–Tisza közi tájakat, létrehozta a Székelyföld néprajzkutatásának vaskos tárát.

 Elismerései:

Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999)

Győrffy István emlékérem (2004)

Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (2008)

Jánoshalma Város Kultúrájáért kitüntető cím (2009)

A sípszó után hagyjon üzenetet!

Facebook Twitter YouTube Instagram SoundCloud
Csamangó