Csillagászati számításokat végzett, fa- és rézmetszeteket készített Kepler könyve számára. Ő tervezte 1623-ban Pascalt megelőzve, az első mechanikus számológépet Kepler asztronómiai számításainak segítésére. A gép első példánya egy tűzesetben megsemmisült, leírására csak 1957-ben bukkantak rá Kepler iratai között. A csillagos égről új elgondoláson alapuló térképet készített. A heliocentrikus rendszer meggyőződéses híve volt. Készített egy mechanikus modellt, ún. telluriumot, mely a Föld és Hold mozgását szemléltette. 1631-ben publikált könyve lehetővé tette a Hold helyzetének tetszőleges időpontban való meghatározását. Mint térképész, 1624-ben elkészítette az addig legpontosabb térképeket a württembergi hercegségről. A Hold egyik kráterét róla nevezték el.

 

 

 „Wilhelm Schickard 1623-ban megalkotott gépe volt azonban az első szerkezet, amely mechanikussá tette az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás alapvető aritmetikai műveleteit. Schickard számológépe óramechanikai alapelvekre épült. Az összeadást és kivonást 10 fogú fogaskerekek végezték el. Hat darab, a hat helyi értéket jelző 10 fogú fogaskereket kötöttek össze, és a gép használója a hat keréken 0-tól 9-ig terjedő számokat kis ablakokon át olvashatta le. Mindegyik kerék 10 pozíción keresztül 360 fokos fordulatot tett, majd egy teljes fordulat után visszatért a kiinduló értékre. A kilences számról a nullára való átmenetelnél a számolókerék egyet mozdított a következő tízfogú fogaskeréken, egy számjeggyel és helyi értékkel növelve az összeget. Attól függően, hogy a kerekeket jobbra vagy balra forgatták, a gép tudott összeadni és kivonni.