Amikor 1760-ban a gazdag főúri családból származó Batthyány József nyerte el a kalocsai érseki széket, újra felmerült a középfokú oktatás beindításának lehetősége. 1765. november 6-án a piarista kollégium megnyitotta kapuit.

 

A piarista rend Kalocsán történő megtelepedésével a kulturális élet jelentős fejlődése veszi kezdetét. Több kiemelkedő tevékenységet folytató kegyesrendi szerzetes működött Kalocsán: többek között Simai Kristóf drámaíró, akadémikus, akinek Igazházi című darabjával nyitotta meg kapuit Magyar Színház, ezen kívül Peer Jakab irodalomtörténész, a Peer-kódex felfedezője, tevékenységük pezsgő kulturális életet teremtett Kalocsán.

 

Az oktatásban a latin helyett a nyugati nyelvekre helyezték a hangsúlyt, főleg a magyar irodalmat, valamint történelmet tanították. A magyar nyelvet már 1792-ben, tantárgyi keretben tanítják. A társasági életre nevelést szolgálta a vívás és a táncoktatás, a zenei és színi előadások szervezése.

 

 

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején véglegesen megromlottak a működés feltételei. A képzés akadozott, melynek alapvető oka a vészes tanárhiány volt. A szerzetesek közül többen, sőt a diákok közül is néhányan beálltak Kossuth seregébe. Az intézményt hadikórházzá alakították Kossuth Zsuzsanna irányításával, s az oktatás teljesen háttérbe szorult. 

A szabadságharc vereségét követő megtorlások idején a rendház és az iskola helyzete elbizonytalanodott. 

 

A századfordulóra 11 tanterem, természetrajzi, fizikai, földrajzi előadótermek, érem – és régiségtár, művészettörténeti képgyűjtemény, később pedig ásvány – és kőzettár / ma a Viski Károly Múzeumban van / is szolgálta az oktatást.

 

Az I. világháborúig az iskola töretlen fejlődésének lehetünk tanúi. Az utolsó nagy építkezés is a háborút megelőző időszakra esett. 1912-ben alakult ki teljesen a négyszögletes zárt épülettömb, s készült el a csatornázás és a központi fűtés.

 

 

1948-óta állami, illetve önkormányzati fenntartású. Jelenleg tagozatos rendszerben (humán, reál és idegen nyelvi tagozattal) működik. Legfőbb célja a felsőoktatásra való felkészítés, a felsőoktatási felvételi arány átlag kilencven százalékos.