Magazin

A haditudósítás mesterére, Robert Capa-ra emlékeztünk!

Szerző: Lukács Kata, wikipedia.hu – 2014-10-22 10:48:03

1913-ban, születt Robert Capa, világhírű magyar riportfotós, haditudósító.

Eredeti nevén: Friedmann Endre Ernő A háború fényképésze, a XX. századi sajtófotó egyik legmarkánsabb alakja 1931-ben hagyta el Magyarországot. Kalandvágyán kívül semmije sem volt, nyughatatlansága viszont a világ legzűrösebb helyeire vetette. A spanyol polgárháborúban kezdte haditudósítói pályáját, mindig tűzvonalban volt, és stílust teremtett, mert annyira testközelből ábrázolta a háborút, mint előtte senki más. Jelen volt a kínai és a japán inváziónál, lencséje előtt zajlott a normandiai partraszállás - a II. világháború hadszíntereiről már a Life magazinnak küldte képeit.

Szülei szabók voltak. A Budapesti Madách Gimnáziumban végezte középfokú tanulmányait.

1936-ban felvette a Robert Capa nevet. Valószínűleg Gerda Taróval együtt találhatták ki, Gerda eredeti neve ugyanis Gerta volt. Névválasztásáról nincsenek egyértelmű információk. Besnyő Éva szerint gyerekkorában cápa volt a beceneve, mások szerint az volt a fontos, hogy a szó hasonlított az akkoriban népszerű amerikai filmrendező, Frank Capra nevére. Capa fennmaradt, 1947-es interjúja szerint több nyelven is kiejthető, "amerikai hangzású" nevet keresett. Ettől remélt több megbízást újságíróként vagy fotósként.

A várakozása sikerrel járt, haditudósítóként remekelt. 1944. június 6-án hajnalban ő volt az egyetlen fotós, aki a partraszállók első hullámával Normandia földjére lépett. 6 tekercs filmet (106 kockát) fotózott el, a filmtekercseket bevitte a LIFE londoni irodájába, majd lefeküdt aludni. A laborban az egyik asszisztens állítólag annyira kíváncsi volt a képekre, hogy az előhívás után a szokásosnál magasabbra állította a szárítóban a hőmérsékletet, hogy gyorsabban száradjanak a negatívok. A hő azonban leolvasztotta az emulziót, 8 teljes kép és további 3 kocka bizonyos részeinek kivételével teljesen megsemmisültek a felbecsülhetetlen értékű, megismételhetetlen fotók, a megmaradtak is elmosódtak. Mindazonáltal a LIFE június 19-én leközölt 10 képet "slightly out of focus" ("enyhén életlen") magyarázkodó képaláírással. Ez annyira felbosszantotta Capát, hogy később ezt a címet adta eredetileg forgatókönyvnek szánt háborús emlékiratainak is. (Ez a kötet 2006 októberében jelent meg magyarul Kissé elmosódva – Emlékeim a háborúból címmel a Park Könyvkiadó gondozásában.) Ezek a fotók – mint egyedüli hiteles vizuális dokumentumok – inspirálták később Steven Spielberget a Ryan közlegény megmentése c. film nyitó képsorainak megalkotásakor.

1948-ban Magyarországon is fényképezett, a háborús pusztítást és a kommunista befolyás nyomait rögzítette. Budapesti beszélgetés című cikke megjelent a Holiday magazine 1949. novemberi számában.

Május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel (az alakulat parancsnokának határozott figyelmeztetése ellenére) egy kis dombra kapaszkodott fel, hogy látképet készíthessen a környékről. Taposóaknára lépett, amely felrobbanva azonnal megölte.
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – mondta több interjúban is a sokat látott, de tragikusan rövid életű riporter.

Emléktáblája

Budapest V. kerület, Városház utca 10.

Hagyatékának gondozására öccse, Kornél (Cornell Capa) 1964-ben alapítványt hozott létre, ez később kiegészült más fotósok munkáival is, majd ebből jött létre 1974-ben New Yorkban az International Center of Photography, amely ma archívum, galéria és fotósiskola.

1955-ben a Life és az American Overseas Press Club megalapította az évente kiosztandó Robert Capa-díjat - "a legjobb olyan fényképekért, amelyeknek feltétele kivételes bártorságot és vállalkozó szellemet igényelt külföldön".