Magazin

76 éve lett miniszterelnök a szivarimádó Churchill

Szerző: Lukács Kata, mult-kor.hu – 2016-05-10 10:40:23

1940-ben Winston Churchill lett az új brit miniszterelnök. Churchill édesanyjában, a család állítása szerint anyai nagyanyja révén irokéz indián vér is folyt. A későbbi miniszterelnök koraszülött volt, anyja – aki éppen egy fogadáson tartózkodott – a Blenheim Palace öltözőszobájában hozta világra fiát.

Hirdetés 

Hirdetés 

Édesanyja minden eszközzel próbálta meggyőzni a fiatal Winstont, hogy szokjon le a szivarozásról. Egy alkalommal egy fegyvert és egy pónit ígért neki, ha hat hónapra felhagy a szokással. Bár Churchill fél évig tényleg nem gyújtott rá, miután anyja beváltotta az ígéretét, újra szivarozni kezdett. Churchill olyannyira nem tudott lemondani a szivarozásról, hogy amikor a II. világháború alatt repülővel utazott, még az oxigénmaszkját is úgy alakították ki, hogy azon keresztül tudjon füstölni. Az anekdota szerint Churchill volt az egyetlen, akitől Montgomery tábornok elviselte, ha a jelenlétében dohányzik.

Churchill szeretett sziesztázni. Szokása még 1895-re vezethető vissza, amikor Kubába utazott, hogy megfigyelje, hogyan harcolnak a spanyolok a kubai gerillák ellen. Ágya később is fontos helyszín maradt életében, olykor innen intézte az államügyeket, és itt fogadta két katonai tanácsadóját, Sir Hastings Ismayt és Alan Brooke tábornagyot is.

A második búr háborúban haditudósítóként szolgáló Churchill fogságba esett, de megszökött a fogolytáborból. Három napig egy bányaaknában húzta meg magát, majd közel 500 kilométeren át egy gyapjút szállító vonaton bujkálva és gyalogolva Mozambikba menekült. Hazájában a háború után nemzeti hősként fogadták.

Churchill alkoholszeretete közismert. A búr háborúban 36 üveg borral, 18 üveg tízéves whiskyvel és 6 üveg brandyvel ment a frontvonalba. Életének utolsó tíz évében minden ebédhez megivott egy üveg pezsgőt, és sokszor még vacsorához is elfogyasztott egy üveggel.

Churchill egyik hobbija a festés volt. Életében közel 600 képet alkotott. Picasso egy alkalommal azt mondta róla, hogy ha hivatásként űzné a festészetet, nem lenne gondja a megélhetéssel. A háborús miniszterelnök emellett a kőműves munka nagy rajongója volt. Chartwelli házait jórészt a saját kezével építette fel.