Magazin

133 évvel ezelőtt a Duna háborgó kedvében volt

Szerző: Kemény János, bacs-kiskun-leveltar.hu – 2016-01-05 15:40:03

1883-ban a mai napon  a Kalocsától 33 km-re fekvő Érsekcsanád alatt az áradó Duna átszakította a védgátat. Dusnok határától Bátmonostorig elöntötte a víz az alacsonyan fekvő területeket.

Hirdetés

Hirdetés 

Előzménytörténet: Az árvízmentesítés kérdését az 1871-ben alakult a Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat volt hivatott megoldani. A társulat 1873-ban kezdte kiásatni a főcsatornát, melynek felső vége a kalocsai határtól az öregcsertői határig húzódott, innen a legmélyebb legelőkön a miskei határon keresztül a volt homoródi patakmalom mellett a Vajas-érbe, és onnan a Dunába szakadt. A kb. 7–7,5 ezer holdat érintő csatorna kiásása sok nehézséggel járt, lassan haladt, 1877-ben pedig leállt. A mocsár lassan tűnt el, 7–8 évig is eltartott, amíg egyes területeket felszánthattak.

A belvízlevezetés megoldását a Pestmegyei Sárközi Duna-védgát és Csatornázási Társulat vállalta magára. 1872 novemberében hozzáfogott az Őrjeg lecsapolásának előmunkálataihoz, amikor is a természetes vízelvezetőkben lévő akadályokat eltávolították és helyenként kimélyítették. Haynald Lajos érsek ekkor bontatta le a homoródi patakmalmot, amely akadályozta a csatorna megépítését.

1873-ban Klasz Márton főmérnök tervei alapján Lukács Ignác kitűzte a vádé-homoródi vezércsatorna nyomvonalát.

Gerjen és Meszes között 1876 elején jégtorlasz keletkezett a Dunán, amit sikertelenül próbáltak meg felrobbantani. A felduzzasztott víz kiöntött a mederből, Dunapataj és Harta között két helyen, Harta és Solt között pedig három helyen szakította át a védgátat. Kalocsa környékén nagy területeket öntött el az árvíz. Az 1872-ben elkészült őrjegi belvízlevezető csatornát a kiáradt víz beiszapolta és használhatatlanná tette. 

Az 1876-os árvíz után Tomsics Mátyás érseki uradalmi mérnök tervei alapján kezdték el kiépíteni a csatornahálózatot.

1883-ban a mai napon Érsekcsanád alatt az áradó Duna átszakította a védgátat. Dusnok határától Bátmonostorig elöntötte a víz az alacsonyan fekvő területeket. A karaszi erdőnél (Fajsz és Dusnok között) a Duna 40 méter szélességben áttörte a gátat. Dusnok, Sükösd, Érsekcsanád, Hajós, Miske alacsonyan fekvő részei és határa, valamint Szántópuszta, Izsákpuszta és Karasz víz alá került.

Kalocsai árvíz (illusztáció)

1885 őszén elkészült egy zsilip a dusnoki Vajas-torokban. A zsilippel szabályozni lehetett a Vajas vízszintjét.

A kalocsai képviselőtestület 1887. március 2-án határozatot hozott az 1860-as évek első felében épült körtöltés megerősítésére. 1887-ben ismét felmerült a Vajas-meder továbbásásának terve, de ekkor sem valósult meg. A XIX. század második felére Kalocsa környékén a Vajas többnyire pangó vízzé vált, csak a belvizes években és árvizek idején volt élő víz.