Magazin

104 éve született Nicolas Schöffer

Szerző: Lukács Kata, schoffergyujtemeny.hu/koronaradio.hu – 2016-09-06 15:43:20

1912-ben Kalocsán született Schöffer Miklós (Nicolas Schöffer) szobrászművész, zeneszerző, a kibernetikus szobrászat megteremtője, a Francia Akadémia Szépművészeti Tagozatának tagja. Nicolas Schöffer képzőművészeti munkássága rendkívül összetett. Eredendően új irányba fejlesztette művészetét. Amellett, hogy ő az egyik megteremtője az 1950-es években születő kinetikus művészet egyik ágának, a tér-, idő-, fénydinamizmusnak, ő hozta létre a kibernetikus szobrászatot.

hirdetés 

hirdetés

Tudományos eredményeket is felhasználó konstrukciói méltán tették őt ismertté az egész világon. Alkotásai ma ott találhatók Európa és Amerika számos nagyvárosában.

Schöffer Miklós Kalocsán született 1912. szeptember 6-án, és az érettségiig itt is nevelkedett. Szülei támogatták művészi ambíciói megvalósulását, ám az egyetemi végzettségből nem engedtek. Elsőként a jogi kart végezte el. Ezt követően beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi Istvánnál is tanult egy ideig.

Igen korán, 1936-ban, 24 évesen került Párizsba, ahol folytatta tanulmányait, és kezdetben festőként kereste a helyét a fény és a modern művészetek fővárosában. Érett munkáit látva alig hihető, hogy kezdetben expresszionista, majd szürrealista képeket festett. Mindeközben volt vasöntödei munkás, földműves, és éjjeliőr, hogy világos nappal dolgozhasson születő művein.

Alkotói munkássága 1947-től kezdett kiteljesedni. Elsőként konstruktivista jellegű térplasztikákat készített, ahol találkozott a tér és a mozgás összefüggő problematikájával. Ekkortól kezdett a térrel, úgynevezett térdinamikus konstrukciókkal foglalkozni, majd jöttek a fénydinamikus és az idődinamikus alkotások, melyek ötvözik a plasztikát a fénnyel, a mozgással, a hanggal, az idő múlásával.

Életére legnagyobb hatással nem egy másik művész volt, hanem Norbert Wiener, a kibernetika feltalálója.  A mozgó, világító, hangokat adó szobrokat és installációkat hol mérnökökkel, hol építészekkel, hol zeneszerzőkkel, hol táncosokkal közösen készítette. Úgy tartotta, a mai társadalomban az egyén egyre passzívabbá válik, legyen szó színházról, moziról, televízióról. Ezért olyan nagyszabású színpadi produkciót alkotott, melyben a közönség aktív és kreatív lehet, ahol a közönség maga alakítja a programot.   

Széleskörű munkásságát a francia állam a legrangosabb kitüntetésekkel, Becsületrenddel jutalmazta.

1976-ban tért haza először Kalocsára. 1980-ban itt, egykori szülőházában nyílt meg a Schöffer Múzeum, melynek alapját az a gazdag, az életmű minden periódusát felölelő anyag teremtette meg, melyet egy évvel korábban maga a művész adományozott szülővárosának. 1980-ban a Chronos 8 fénytorony terveit ajándékozta Kalocsa városának, melyet 1982-ben állítottak fel a buszpályaudvarnál. Ami tavaly óta újra régi fényében pompázik.

Egy eszméletlen videó a torony felállításáról 1982-ből

Schöffer sorszámokkal megkülönböztetett Chronos-tornyai Párizsban, Metzben, Bonnban, Münchenben és Los Angelesben is állnak.

Egy betegség következtében az idősödő Schöffer nem tudta többé használni a jobb kezét. Alkotó munkáját azonban nem hagyta abba. 1985-tól kezdődően olyan alkotásokkal kísérletezett, amelyeket bal kézzel is el tudott végezni. A korábban is alkalmazott grafikai eszközök mostantól egyedülivé váltak művészetében. A képzőművészet történetében igen korán Macintosh számítógépét is bevonta kutatásaiba. E szitanyomatok, kollázsok, számítógépes grafikák már a modern vizuális nyelvvel állnak rokonságban, mégis tökéletesen illeszkednek munkássága legfontosabb eredményeihez.

1992. január 8-án hunyt el Párizsban, montmartre-i műtermében.