Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu
|
Hungarikum
KORONAjukebox
Zene, koncert, klip
Lady Gaga művész próbált lenni...
Szerző: Vörös István, – 2013-11-27 16:53:13
Lady Gaga új albumán mindent megtesz azért, hogy popsztárból és
bulvárhősből pop-art ikonná váljon, de a puszta ambíción túl nem látunk
semmit, amitől több lenne ez az album egy erősen közepes poplemeznél.
Persze Stefani Germanotta nem Lady Gaga lenne, ha nem szervezne igazi vásári felhajtást új lemeze köré: ezúttal a borítóért is felelős Jeff Koons alkotott az énekesnőről az életnagyságúnál nagyobb szobrot, amelyet a lemezt beharangozó, divatbemutatóvá dizájnolt, online közvetített Art Rave keretében lepleztek le. Ez tipikusan az a fajta rendezvény, amellyel mindenki jól járt: Koons nevét (ismét) megjegyezte a világ, az énekesnő pedig közelebb került a nagybetűs művészethez, így egy kicsit mindketten napjaink Andy Warholjának érezhették magukat.
De mit tett ez hozzá a lemezhez? Megújult-e a csomágoláson túl bármi Lady Gaga produkciójában? A dalok nem jobbak és nem rosszabbak, mint a debütáló lemezén, sőt, többségében leginkább épp ugyanolyanok, csak épp az az újdonságérték tűnt el, amitől a The Fame még izgalmasnak tűnt. Mindössze két dalt találunk, ami kilóg ebből a sorból, és ezeket is a közreműködők teszik mássá, érdekessé. A Jewels n\' Drugs három rapperrel készült, és jellegzetesen mai erős basszusoktól és tánczenétől ihletett hiphopdal, a Do What U Want pedig attól a lemez legjobb dala, hogy R. Kelly énekel benne. A produceri munka persze tökéletes, a dalok hatásosan komponáltak, rádióbarátra és táncolhatóra csiszoltak, legtöbbször a szexről, a pénzről, a sikerről szólnak jól táncolható dance-pop köntösben, egy-egy okos referenciával (ilyen a Fatboy Slim-es kiállás a Swine című dalban). Megmarad a korábbi lemezek Madonna-központúsága is, a Sexxx Dreams például egy az egyben a kilencvenes évek elejének Madonnáját idézi, míg a Gipsy a Kylie Minogue-féle diszkópop felé tesz egy bólintást. Az egész lemezről fájóan hiányzó személyességet az egyszálzongorás Dope című dal hivatott pótolni, amely az előadó alkohollal és droggal vívott küzdelméről is vallani hivatott, valójában azonban egy tipikusan album végére szánt zongorázó, nagyot éneklős dalról van szó, amellyel Germanotta hangja nehézkesen birkózik meg, és a jobban kellesz, mint a drog sem egy jól sikerült személyes vallomás.
Így mutatta be a címadó dalt Lady Gaga
Az erőteljes ambíciók tehát önmaguk harsány felmutatásán túl nem mutatnak semmit, olyan színes, feltűnőre fújt és üres az egész album, akár a Gaga-ikonográfiában agyonhasznált buborékok, színes labdák és lufik összessége.
Persze Stefani Germanotta nem Lady Gaga lenne, ha nem szervezne igazi vásári felhajtást új lemeze köré: ezúttal a borítóért is felelős Jeff Koons alkotott az énekesnőről az életnagyságúnál nagyobb szobrot, amelyet a lemezt beharangozó, divatbemutatóvá dizájnolt, online közvetített Art Rave keretében lepleztek le. Ez tipikusan az a fajta rendezvény, amellyel mindenki jól járt: Koons nevét (ismét) megjegyezte a világ, az énekesnő pedig közelebb került a nagybetűs művészethez, így egy kicsit mindketten napjaink Andy Warholjának érezhették magukat.
De mit tett ez hozzá a lemezhez? Megújult-e a csomágoláson túl bármi Lady Gaga produkciójában? A dalok nem jobbak és nem rosszabbak, mint a debütáló lemezén, sőt, többségében leginkább épp ugyanolyanok, csak épp az az újdonságérték tűnt el, amitől a The Fame még izgalmasnak tűnt. Mindössze két dalt találunk, ami kilóg ebből a sorból, és ezeket is a közreműködők teszik mássá, érdekessé. A Jewels n\' Drugs három rapperrel készült, és jellegzetesen mai erős basszusoktól és tánczenétől ihletett hiphopdal, a Do What U Want pedig attól a lemez legjobb dala, hogy R. Kelly énekel benne. A produceri munka persze tökéletes, a dalok hatásosan komponáltak, rádióbarátra és táncolhatóra csiszoltak, legtöbbször a szexről, a pénzről, a sikerről szólnak jól táncolható dance-pop köntösben, egy-egy okos referenciával (ilyen a Fatboy Slim-es kiállás a Swine című dalban). Megmarad a korábbi lemezek Madonna-központúsága is, a Sexxx Dreams például egy az egyben a kilencvenes évek elejének Madonnáját idézi, míg a Gipsy a Kylie Minogue-féle diszkópop felé tesz egy bólintást. Az egész lemezről fájóan hiányzó személyességet az egyszálzongorás Dope című dal hivatott pótolni, amely az előadó alkohollal és droggal vívott küzdelméről is vallani hivatott, valójában azonban egy tipikusan album végére szánt zongorázó, nagyot éneklős dalról van szó, amellyel Germanotta hangja nehézkesen birkózik meg, és a jobban kellesz, mint a drog sem egy jól sikerült személyes vallomás.
Így mutatta be a címadó dalt Lady Gaga
Az erőteljes ambíciók tehát önmaguk harsány felmutatásán túl nem mutatnak semmit, olyan színes, feltűnőre fújt és üres az egész album, akár a Gaga-ikonográfiában agyonhasznált buborékok, színes labdák és lufik összessége.
(est.hu/zene)
További cikkek:
Brutális tömeg volt a VOLT Fesztiválon!
2018-07-03 10:03:40.
Avicii megjósolta saját halálát
2018-04-26 09:42:43.
Újabb világsztárok a Telekom VOLT Fesztiválon
2018-03-27 06:32:05.
125 magyar fellépő a Telekom VOLT Fesztiválon
2018-03-26 14:07:37.
Fergie bocsánatot kér a túltolt himnuszért
2018-02-21 09:00:04.
Sziget 2018: Kendrick Lamar, Kygo, Dua Lipa és Gorillaz!
2018-02-20 14:14:59.
A sípszó után hagyjon üzenetet!