A tervek szerint már júliustól fizetni kell a telefonadót, minden megkezdett perc és elküldött szöveges, illetve képüzenet (SMS/MMS) után két forintot. Az új közteher kivetése - számítások szerint - egy átlagos mobilosnak hozzávetőleg évi nyolcezer forint, egy átlag vállalkozásnak pedig évi 11 500 forint többlet költséget okoz. Az új adó - szakértők szerint - negatív hatással lesz a gazdaságra.

Már az év közepétől bevezeti a kormányzat az új távközlési adót. Az újabb közteher kirovása idén a kormány várakozásai szerint 30 milliárd forint, a jövő évtől pedig évi 52 milliárd forint többletbevételt hozhat az államkincstárnak. Ezt az összeget a telefont használók fizetik majd meg a szolgáltatóknak, akik továbbítják az államkasszának a beszedett többlet díjat. Az adó minden megkezdett perc és elküldött szöveges, illetve képüzenet (SMS/MMS) után két forint lesz - derült ki a kormányzat tegnapi bejelentéséből.


Az előzetesen kiszivárgott tervekkel ellentétben az internet forgalom nem adózik majd. Ezt először Nyitrai Zsolt fideszes képviselő tudatta a szombati internetes bejegyzésében. A honatya úgy fogalmazott, hogy "biztos vagyok benne: internetadó nem lesz". Nyitrai Zsolt ellenzéki politikusként hevesen tiltakozott a telekomadó kivetése ellen, amikor az előző kormányzat 2008 -ban fontolóra vette, hogy a kultúra finanszírozásának szinten tartása érdekében 0,8 százalékos közterhet ró ki az internet- és mobiltartalom-szolgáltatásra.

Az új telefonálási adó bevezetése egy átlagos mobil, illetve vezetékes telefon forgalmat lebonyolító személy esetében éves szinten hozzávetőleg nyolcezer forint többlet költséget okoz. Így egy négytagú családra vetítve évi 32 ezer forint plusz kiadást jelent. Egy átlag vállalkozásnak pedig a sarc kivetése miatt szakmai becslések szerint megközelítőleg évi 11 500 forint újabb adóteherrel kell számolnia.

Elemzők szerint az újabb adónem alaposan csökkenti majd a telefonálással töltött percek számát mind a családi, mind az üzleti ügyfélkör esetében. Ez pedig számottevő veszteséget okoz majd a távközlési vállalatoknak, amelyek a bevételkiesés miatt kevesebb cégadót fizetnek be a költségvetésnek. Így csökken az állam adóbevétele a szektorban. Vagyis, annak az összegnek a számottevő részét, amelyet nyer a kormányzat az új adó bevezetésével, elveszíti a szolgáltatók által eddig befizetett közterhek egy részének az elmaradása miatt. Ugyanakkor az újabb sarc amellett, hogy csökkenti a magyar vállalkozók versenyképességét, még inkább elveszi a külföldi tőke kedvét a magyar beruházásoktól, s növeli majd az inflációt is.

Az általunk megkérdezett szakértők gyanús körülménynek ítélték, hogy a kormányzat éppen akkor vet ki extra adókat a távközlésre, amikor létrejön az új állami vállalatokból álló mobil szolgáltató cég, amely - miután közvetve az állam a tulajdonosa - nincs rákényszerítve a piaci árak alkalmazására. Így aláígérhet az országban lévő, három üzleti alapon működő, így árat emelni kénytelen telefontársaságnak. Ennek következtében a Fidesz-kabinet ráteheti a kezét a távközlési piac jelentős hányadára, és kiszoríthatja a nemzetközi szolgáltatókat a magyar piacról.

Ezt azonban aligha nézi majd tétlenül az Európai Unió, amely már eddig is kifogásolta a távközlési szektorra kivetett különadókat, és azt is kilátásba helyezte, hogy megvizsgálja annak a tendernek lebonyolítását is, amelyen az állami mobil szolgáltató a közelmúltban elnyerte a legértékesebb frekvenciákat. (A versenytárgyalás ügyében pert indítottak a magyarországi mobil szolgáltató társaságok.)

A kérdést a Die Welt is boncolgatta. A német lap szerint furcsa, hogy miután az Európai Bizottság az Európai Bíróságra vitte a magyar telekom különadó ügyét, a magyar kormány újabb terhet ró a szektorra. Az újság arról is írt, hogy a magas piaci részesedése miatt a tervezett adó leginkább a Deutsche Telekom magyarországi leányvállalatát, a Magyar Telekomot érinti. "A magyar kormány ismét provokálja a vitát az Európai Bizottsággal és a távközlési szolgáltatókkal" - írta a Die Welt.

Illés József, Benedek Noémi
Népszava