Bebizonyosodott, hogy még mindig tömegek állnak a kormány mögött – ebben egyetértett az m1 Az Este című műsorában megszólaló két elemző, a megmozdulás lehetséges hatásait azonban eltérően ítélték meg.


Sikerült bizonyítani, hogy még mindig a kormány mögött áll a többség – így értékelte a kormány támogatására szervezett Békemenetet Fricz Tamás politológus, aki egyben az egyik kezdeményező szervezet, a Civil Összefogás Fórum szóvivője. Azt mondta, abban reménykedtek, hogy legalább százezren lesznek – a rendőrség adatai szerint a négyszázezer ember vett részt a meneten.
Fricz Tamás szerint a rendszerváltás óta csak a Fidesz 2002-es nagygyűlése mozgatott meg ekkora tömeget. Úgy vélte: a résztvevők nagy számával is megmutatták, hogy ez a kormány nem autokrata, nem fasiszta, a miniszterelnök nem diktátor. Szerinte ez a magyar kormányt élesen bíráló nemzetközi közvélemény számára is fontos üzenet kell hogy legyen.
Filippov Gábor, Magyar Progresszív Intézet elemzője egyetértett azzal, hogy a Békemenet bizonyítja: tömegek állnak a kormány mögött és szerinte ez kommunikációban ellensúlyozni tudja a romló népszerűségi adatokat. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a megmozdulás elsősorban „befelé” szólt, és nem lesz nagy hatással a nemzetközi közvéleményre. Emlékeztetett arra, hogy a kormánynak itthon már nem csak az ellenzék, hanem neves jobboldali közgazdászok bírálatával is szembe kell néznie.
Az elemző szerint a négyszázezres megmozdulás az IMF tárgyalásokat sem befolyásolja majd, hiszen a Valutaalapnak egészen konkrét követelései vannak, és úgy tűnik: a kormány enged is ezeknek.
Mindketten egyetértettek ugyanakkor abban, hogy az IMF-tárgyalások hatással lesznek arra, lesz-e újabb, tömegeket megmozgató demonstráció március 15-én. Fricz Tamás azt mondta: ha a Valutaalap keményen satuba szorítja a kormányt, akkor biztosan lesz. Filippov Gábor pedig úgy fogalmazott, hogy az IMF nem lesz kíméletes, ez lehet hatással a március 15-i tüntetésre is.
Az államfő lemondását követelő tüntetés kapcsán Fricz Tamás hangsúlyozta: a plágium-vádakat komolyan ki kell vizsgálni, föl kellene állítani a vizsgálóbizottságot és tisztázni kell a körülményeket. Ugyanakkor úgy vélte: ha nem áll föl a vizsgálóbizottság, akkor Schmitt Filippov Gábor viszont azt mondta: ha nem vizsgálják ki az ügyet, Schmitt Pálnak akkor ugyanúgy mennie kellene, mintha bebizonyosodna, hogy vétett.
Az elnök lemondatását követelő tüntetést pedig úgy értékelte, hogy a szervezők leginkább a kormányoldalnak és Schmitt Pálnak használtak. Szerinte a rendezvény rosszul időzített, izzadtságszagú és kontraproduktív volt. A résztvevők a Díszteret sem tudták megtölteni, ami látványos ellentétben állt a Békemenet többszázezres létszámával.