Külföld

Ököllel is harcolnak a nyelvtörvényért

Szerző: Bneu Edina, – 2012-05-25 13:58:22

Verekedésbe torkollott csütörtök este a kijevi parlamentben a kisebbségek számára előnyös új nyelvtörvény vitája.

(Fotó: EPA)

A tervezet egyebek mellett lehetővé tenné, hogy egy adott közigazgatási egységen belül a 10 százalékot meghaladó arányban élő kisebbség - így a kárpátaljai magyarság - hivatalosan is használhassa anyanyelvét.

Az állami nyelvpolitika alapjairól elnevezésű jogszabálytervezetet két régiópárti (PR) politikus, Vagyim Kolesznyicsenko és Szerhij Kivalov nyújtotta be még tavaly augusztusban. A kormánypárti honatyák tervezete szerint regionális szinten az államival egyenrangúan használhatnák a kisebbségek nyelveit, mivel szerintük eddig rendszertelen, ellentmondásos és szabályozatlan volt a nyelvekről szóló jogszabályi keret Ukrajnában. A törvény az orosz, a belarusz, a bolgár, az örmény, a gagauz, a jiddis, a krími tatár, a moldáv, az újgörög, a lengyel, a roma, a román, a szlovák, a magyar, a ruszin, a karaim és a krimcsak nyelveknek biztosítana regionális státust. A jogszabálytervezet szakértői szintű kidolgozásában más kisebbségi szervezetek mellett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) is részt vett.

Az ukrán ellenzéki pártok és nacionalista erők heves tiltakozását kiváltó törvénytervezet értelmében az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási-területi egysége közül 13-ban kapna regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv válna regionálissá, míg a többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatná hivatalosan az anyanyelvét.

Az ukrajnai ellenzék attól tart, hogy ha elfogadják a nyelvtörvényt, akkor az ukránok többsége az oroszt fogja választani, így az ukrán visszaszorul a falvakba, sőt hosszú távon el fog tűnni. A jogszabálytervezet ellen csütörtökön több százan tüntettek a törvényhozás épülete előtt.

Megszólalt az ügyben a hétéves büntetését töltő, orosz anyanyelvű Julija Timosenko volt miniszterelnök, ellenzéki vezető is, a börtönből azt üzente, hogy nem fogja megengedni az ukrán-orosz kétnyelvűség bevezetését Ukrajnában. Úgy vélte, az orosz nyelvet előnyökhöz juttató nyelvtörvény elfogadása - tekintettel az októberben esedékes parlamenti voksolásra - a hatalmon lévő párt választási manipulációja.

A főként a nyugat-ukrajnai lakosság véleményét tükröző ellenzéki elképzelés szerint Ukrajna mint állam csak akkor szilárdulhat meg, ha az ukrán lesz az uralkodó nyelv az élet minden területén, s ennek eléréséhez hosszú ideig kell az ukránhoz szoktatni a lakosságot.

A kelet- és dél-ukrajnai régiók népességének álláspontját képviselő Régiók Pártja és a kommunisták úgy vélik, hogy mindenkinek ismernie kell az államnyelvet, de biztosítani kell az anyanyelv használatának lehetőségét a közéletben. Ennek a nézetnek a képviselői szerint az emberi jogoknak prioritást kell élvezniük az állam jogaival szemben. Ez az elképzelés testesül meg az új nyelvtörvényben, amely az államnyelv kötelező használatát az állami szférára, az erőszervezetekre és az állami tömegtájékoztatási eszközökre korlátozza, de továbbra is mindenki számára kötelezővé teszi az államnyelv elsajátítását.

A hatalompárt részéről igyekeztek megnyugtatni az ellenzéket. Olekszandr Jefremov, a PR parlamenti frakcióvezetője csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajnában nem lesz második államnyelv az orosz, ahhoz módosítani kellene az alkotmányt. Hangsúlyozta, hogy rövid távon lehetőség sem nyílik az ehhez szükséges 300 szavazat biztosítására.

Ennek ellenére csütörtök este a tervezet parlamenti vitája olyan heves indulatokat váltott ki az ukrán ellenzéki pártok képviselőiből, hogy az elnöki emelvényen egymásnak estek. A dulakodásban az ellenzéki BJUT párt egyik képviselője fejsérülést szenvedett, s a vérző honatyát mentővel szállították kórházba. Kijutott a verésből a nyelvtörvénytervezet egyik előterjesztőjének, Vagyim Kolesznyicsenkónak is, ellenzéki képviselőtársai letépték róla az inget, majd távozásakor a parlament előtt tüntetők cipővel dobálták meg.

A parlament ülését az elnöklő Volodimir Litvin a dulakodás miatt berekesztette. A nyelvtörvény vitája, mint azt a PR közleményében jelezte, pénteken folytatódik.

Egy idén márciusban végzett felmérés eredményei szerint Ukrajnában körülbelül fele-fele arányban vannak azok, akik támogatják, hogy második államnyelv legyen az orosz, illetve azok, akik ezt ellenzik. A megkérdezett ukrán állampolgárok 47 százaléka szerint emelni kell az orosz nyelv státusát, míg 49 százalékuk úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzetet kell fenntartani, és az államnyelvet kellene inkább támogatni.

(MTI)