Belföld

Nem Orbán, az IMF nem akarja Matolcsyt

Szerző: Bneu Edina, – 2011-12-02 11:39:09

Matolcsy György nélkül kezdi meg a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) a kormány. A delegációt Fellegi Tamás vezeti, de Rogán is bemutatkozhat a pénzvilág előtt.

A tárgyalásokon Fellegi Tamás lesz a magyar kormány arca. A Népszabadság úgy tudja, a döntés hátterében az IMF-et kell keresni: a lap információi szerint a valutaalaptól egyértelmű jelzés érkezett, hogy Matolcsyt nem tekintik tárgyalópartnernek. Vagyis nem Orbán Viktor döntéséről van szó.

Alátámasztja ezt a verziót, hogy Matolcsyról még a múlt héten is úgy beszéltek a kormányon belül, mint akinek fontos szerep jut majd az IMF-tárgyalásokon. Arról azonban nincs szó, hogy a miniszterelnök elengedné Matolcsy kezét, ezt kormányközeli források szerint csak uniós nyomásra tenné meg.

Elképzelhető azonban, hogy szétdarabolják a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és csak a stratégiakészítés marad Matolcsynál.

Fellegi csapatába került még Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügypolitikáért felelős államtitkára. Helye nehezen megkérdőjelezhető, e poszt betöltője a hivatalos kapcsolattartó az IMF-fel, a korábbi államtitkárnak, Kármán Andrásnak is ez volt a feladata.

A delegáció harmadik tagja Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke. Ő nem tölt be kormányzati pozíciót, viszont fideszes körökben azok közé sorolják, aki a legjobb kapcsolatot ápolja az IMF budapesti képviseletével.

Ez tehát lehet gesztus is a valutaalap felé, ugyanakkor a Fidesz meghatározó gazdaságpolitikusának beemelése a testületbe kormányátalakítási pletykáknak is táptalajul szolgál: ezek szerint a tárgyalás jó alkalom arra, hogy Rogán "megmutassa magát" a pénzvilág előtt.

A lap tudomása szerint azonban a miniszterelnököt most jobban foglalkoztatja az új növekedési pálya. Matolcsynak elvileg a tegnapi kormányülésre kellett volna szállítania a terveket.

Úgy értesült a Népszabadság, napirendre is került a téma, de a lezárásával továbbra is az új hivatalos német növekedési prognózist várják. Az ülést követően a kormányszóvivő, Giró-Szász András arról tájékoztatott, hogy a miniszter az MNB-vel kezd konzultációkat.

A kormány 1,5 százalékos növekedés mellett tervezte a jövő évi büdzsét, mára azonban a 0,5-1 százalékos GDP-emelkedést fogadták el reálisnak. Könnyen elképzelhető azonban, hogy ennél is alacsonyabb ütemmel kell beérniük, ebben az esetben viszont muszáj lesz hozzányúlni a költségvetéshez.

Ezt ismerte el lényegében a kormányszóvivő, amikor arról beszélt, hogy jogilag a zárószavazásig van lehetőség a költségvetés makroszámainak megváltoztatására.

– Ez azonban csak korlátozásokkal van így – állítja Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint a főszámokon már nem módosíthat a kormány, azokról szavazott a parlament, így a makrofeltételek változását csak az egyes fejezeteken belül tudja átvezetni: például a fejlesztési minisztérium egyik kasszájából a másikba lehet már csak átcsoportosítani pénzeket.

A bevételi, kiadási főösszegek és az egyenlegmutató új helyzethez igazításához újra kellene nyitni az általános vitát a parlamentben, ami kétségessé teszi, hogy január elsejére lesz-e új költségvetése az országnak.

Minden a növekedésen múlik, ezt tudják a kormányban is. Ennek ellenére a jegybank monetáris tanácsának minapi félszázalékos kamatemelése (ami tompítja az amúgy sem szárnyaló hitelpiacot, ezzel visszafogja a bővülést) visszhangtalan maradt a kormány részéről, pedig egy éve decemberben a nemzetgazdasági tárca még kemény hangú közleményben foglalt állást a tanács döntésével szemben, amellyel 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte az alapkamatot.

Most szó nélkül lenyelték, hogy a kamat 6,50 százalék lett. Szakértők szerint bizonyára az eurózóna válsága, az abból fakadó jelentős árfolyamkockázatok felismerése áll a kormányzati belenyugvás mögött.

(Népszabadság)