Nehéz leírni egy olyan koncertet, ami semmihez sem volt hasonlítható, amit korábban ilyen kaliberű előadóktól megszokhatott az ember. A XXI. században élünk és tudjuk jól, hogy a lemezeladásokból nem élnek meg kedvenceink: a nagy biznisz a koncertezés - ezért aztán egy-egy showba beleadnak apait-anyait, hadd villogjanak a stroboszkópok, hadd vesse szét a házat a hangerő, hadd borítson mindent a LED-háló a színpadon és lehetőleg legyen négyszáz táncos is a színpadon. Ha mindez megvan, öltözzünk át minimum negyvenszer és legyenek nagy, látványos belépőink amitől aztán mindenki az alsójába csinál... így is lehet - nem is rossz recept egyébként, mert élőben mindez nagyon működik!

Marie és Per azonban Tolvai Reni (egyébként zseniális) elő-koncertjét követően egy rövid technikai szünet végével egyszerűen felsétáltak a színpadra, egyszerűen, alázattal, ahogy azt egy igazi zenész teszi és belehasítottak a Dressed For Success-be, majd beindult az igazi zúzda, amikor felcsendültek a Sleeping In My Car nyitóakkordjai (készültünk Nektek egy kis videóval is - igaz csak amatőr felvétel, azért a hangulatot átadja!).

Egy kis ajándék a koncertről!

Ugyan nem klasszikus Roxette-rajongóként álltam a színpad előtti sorokban, mint a körülöttem lévő tömeg nagy része, akik betéve tudták valamennyi szerzemény szövegét, csak hétköznapi "rádióhallgató" halandóként, aki ismerte a The Lookot, a Joyride-ot, a Fading Like a Flowert, a She\'s Got Nothing On But The Radiot, a Listen To Your Heartot vagy a Micsoda nő himnuszát, az It Must Have Been Love-ot. Ennek ellenére egyetlen dal erejéig sem állt meg a kéz vagy a láb, felváltva hullámoztunk a tömeggel vagy éppen vastapssal követtük az acapellákat.

Per kicsattanó formában volt 52 éves korát meghazudtoló frissességgel dalolt, táncolt és zúzta a gitárt a színpadon, Marie előtt pedig le a kalappal! Mint köztudott, az énekesnőnél 2002-ben diagnosztizáltak agydaganatot, melynek eltávolítása következtében elvesztette egyik szemére a látását és jobb oldalának mozgása is redukálódott - ennek ellenére amit Budapesten láthattunk, az maga volt a csoda! A halál torkából visszatérő Marie mosolyogva, erőn felül énekelte át a két órát, sőt, két ráadással is készült a csapat, amikor pedig egyetlen pillanatra elcsuklott a hangja és elfelejtette a dalszöveget, Per már ott is termett mellette és együtt folytatták.

Egyszóval parádés volt, amit ez a két előadó egy fantasztikus zenekarral szerda este a Papp László Sportarénában művelt - talán jelzi, hogy véleményemmel nem maradtam egyedül, hogy kétszer is "visszarángattuk őket" a színpadra a szűnni nem akaró vastapssal.

Egyébként meg egy kis különlegesség: egy emberként zúgott fel a tömeg, amikor Per bemutatta a Roxette zenekarát és a vezető-gitáros elkezdte játszani nekünk a tökéletesen begyakorolt "Tavaszi szél vizet áraszt" című népdalunkat - ez igen!

Nézd meg a magyaros gitár-szólót!

A Roxette-fanok pedig készülhetnek, hiszen egyre több hírforrás beszél közelgő új albumról, a nemrég megjelent greatest hits válogatás nyomán. Persze amit minderről bővebb infót szerzünk, nálunk bizonyosan olvashattok róla, hiszen szerda este Lukács Kata kollegámmal mindketten rajongók lettünk a BS-ben!