Nicaraguai tudósok szerint lehetséges, hogy a Közép-Amerikában kitört denguejárvány a betegséget terjesztő szúnyogok génállományában történt mutáció számlájára írható.


A betegség eredeti formáját már korábban is ismerték a térségben. Egyre több olyan esetet jelentenek azonban, ahol egy denguevariáns a vérlemezkék gyors széteséséhez, majd halálhoz vezet.

A mutáns szúnyogok agresszívabbak, ellenállnak a hagyományos rovarirtóknak, és akár öt kilométeres távolságba is elrepülnek - idézte az El Noevo Diario című napilap Ricardo Aguilar Noguerát, a chinandegai Barrios klinika laboratóriumának kutatóját.

Nicaraguában eddig legalább hatan haltak meg denguelázban, és több mint kétezren fertőződtek meg. Hondurasban a halálesetek száma elérte a tizenhetet, és tizenötezernél többen kapták el a kórt.

A denguelázzal a sárgalázat is terjesztő Stegomyia aegypti nevű szúnyogfajta fertőzi meg az embert. Tünetei többek közt a magas láz és az ízületi fájdalmak. Oltóanyag még nem áll rendelkezésre a kór ellen.

A betegség több mint száz trópusi és szubtrópusi régióban, Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceáni térségben, Afrika trópusi vidékein, Közép-Amerikában és a Karib-szigeteken is megjelent már.