"A haverok, a rokonok nemsokára disszidálnak" -
dúdolja Karsay Dorottya az október 23-ai \'Nem tetszik a rendszer!?\'
tüntetés promóciós videójában. A STOP kíváncsi volt, vajon mennyi igaz
ebből. A felvetésére Sik Endre, a TÁRKI elemzője elárulta: a
rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya.
Az egyik legkedveltebb uticél: az Egyesült Királyság
Idén áprilisban a felnőtt lakosság 12 százaléka
tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13 százaléka pedig, hogy pár
évre külföldre megy dolgozni a közeljövőben - közölte a STOP
megkeresésére a TÁRKI kutatója, majd hozzátette: a megkérdezettek hét
százaléka végleg kivándorolna külföldre.
A szakértő
emlékeztetett, hogy az elmúlt két évtizedben sosem volt még ennyire
magas a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda
gondolkodik abban, hogy rövid- vagy hosszú távon munkát vállalna
külföldön, vagy akár örökre külföldre költözne.
Az okokat
fejtegető kérdésünkre a szakértő kifejtette: a különféle kormányok
viszonylag kis hatással vannak a nemzetközi migrációra, a gazdasági
helyzet és a munkaerő iránti kereslet viszont annál inkább meghatározó
tényezők.
Hangsúlyozta: szerinte a kivándorlók aránya növekedni
fog az elkövetkező néhány évben, ami nem feltétlenül negatív folyamat.
"Sokan csak nyelvet tanulni, vagy önmagukat kipróbálni mennek külföldre"
- fűzte hozzá Sik.
Felvetésünkre, miszerint a migrációs
potenciál csak a szándékot jelzi, az elemző kifejtette: természetesen a
ténylegesen kivándorlók aránya ennél lényegesen alacsonyabb. "A
pillanatnyi felfokozott hangulat, és sokszor az álmok is befolyásolják
az elhatározásokat, ami azonban önmagában még nem elég" - tette hozzá.
Német-osztrák dominancia
Az
elemző elmondta, hogy a kivándorlás fő iránya még ma is a 2004-es
EU-csatlakozás hatására átalakult képet tükrözi. A legkedveltebb
célországok között megmaradt a "hagyományos német-osztrák dominancia", a
munkavállalási szabályok változása miatt ugyanakkor erősödött az
Egyesült Királyság szerepe is.
A rövid vagy hosszú távú
munkavállalást tervezők esetében az Ausztriába igyekvők aránya
lényegében azonos a németországiakkal. Nagy-Britannia őrzi az
EU-csatlakozás után megszerzett helyét, noha 2008 óta enyhén csökken
azok aránya, akik a szigetországot választják célpontként. A
kivándorlást tervezők körében a német-osztrák célterület vonzása kissé
visszaesett, míg itt Nagy-Britannia átvette a vezetést.
Sík Endre
szerint nemzetközi összehasonlításban a hazai migrációs potenciál még a
folyamatos növekedés ellenére is kiemelkedően alacsony. A magyarok
feltűnően immobilisak, az ország területén belül is kevés a mozgolódás -
mutatott rá.
A rezidensek már leléptek
Eddig
több mint 1900 egyészségügyi dolgozó helyezte letétbe felmondólevelét a
Magyar Rezidens Szövetség mozgalmának keretében. Ezek akkor
aktiválódnak majd, ha a kormányzat az év végéig nem tesz érdemi
intézkedéseket az orvosi bérek rendezésére - közölte a napokban Papp
Magor, a szervezet elnöke.
Hozzátette: októberig 808-an hagyták el az országot, ami
több mint ahányan idén a négy orvosegyetemen végeztek. A szervezet
elnöke emlékeztetett: ebben nincsenek benne azok, akik az akcióhoz
csatlakozva még kivárják az év végét, ezért a januári adatok majd
"beszédesebbek" lehetnek.
Mint mondta, azt kérik, hogy 2011.
december 31-én Budapesten egy fiatal orvos ne keressen kevesebbet, mint a
mellette dolgozó közterület-fenntartó, a gyorséttermi krumplisütés ne
legyen jövedelmezőbb, mint éjszaka, fiatal szakorvosként operálni, s az
50-60 éves kollégáknak legyen kilátásuk a nyugodt nyugdíjas évekre.
Papp
kifejtette, összefognak a rezidensek mozgalmához hasonló akciót már
sikerre vivő csehekkel, valamint a szlovák és a lengyel kollégákkal.
A sípszó után hagyjon üzenetet!