Belföld

Meghalt Csurka István

Szerző: Korsós Éva, – 2012-02-04 13:20:33

Az író, politikus életének 78. évében hunyt el.

Csurka István halálhírét Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója tudatta az MTI-vel.

Csurka István 1934. március 27-én született Budapesten. 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán szerzett diplomát. Előzőleg 1956-ban a főiskolai nemzetőrség vezetője volt, emiatt fél évre internálták, majd beszervezték III/III-as ügynöknek. Bevallása szerint kényszer hatására írt alá, sohasem jelentett.

Tanulmányai után szabadfoglalkozású íróként dolgozott. Rgényeket, filmforgatókönyveket (Hét tonna dollár, Amerikai cigaretta), rádióhangjátékokat, elbeszéléseket, színműveket (Ki lesz a bálanya?, Deficit, Döglött aknák, Házmestersirató) írt. Irodalmi munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat kapott, 1980-ban elnyerte a színikritikusok díját. Tavaly több évtizedes kihagyás után új drámával jelentkezett, melynek címe A hatodik koporsó.

Újságíróként 1973-86 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa, tárcaírója volt. 1988-89-ben a Hitel című folyóirat szerkesztőbizottságának tagjat, 1989-90-ben az általa alapított Magyar Fórum című hetilap főszerkesztője, a lap 1991 januári újraindulásától a szerkesztőbizottság elnöke, a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója.

Politikai megnyilvánulásai miatt többször került szembe a hatalommal: 1972-ben szilenciumra ítélték rendszerellenesnek és antiszemitának minősített kijelentései miatt, 1986-ban pedig azért, mert a kisebbségek érdekében való összefogásról szóló, Elfogadhatatlan realitás című esszéje megjelent a New York-i Püski Kiadónál.

1985-ben egyik szervezője volt az ellenzék monori találkozójának, 1986-ban részt vett az Európai Kulturális Fórummal egy időben zajló ellenfórumon, s 1987 szeptemberében, a lakiteleki találkozón, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt. 1988-tól kizárásáig, 1993-ig volt a párt elnökségi tagja, 1991-92-ig alelnöke. Hamar összeütközésbe került Antall József néhai miniszterelnökkel, végül kizárták az MDF-ből.

Már 1992-ben életre hívta a Magyar Út Alapítványt, majd elindította a Magyar Út Körök Mozgalmat, amelynek 1993 júliusában elnöke lett. Ugyanebben az évben megalakította a Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP), melynek kezdetben elnökségi tagja volt, majd 1993 novemberétől társelnöke, 1994 októberétől elnöke.

Tavaly októberben az Új Színház vezetésére kinevezett Dörner György őt nevezte meg intendánsának, de Tarlós István főpolgármester a tiltakozások hatására felkérte, hogy ne alkalmazza a színházban. Dörner György erre úgy reagált, hogy ő maga is pusztán szellemi jelenlétnek tekintette Csurka intendánsi szerepét.

Az író a budapesti Új Színház társulati ülésére már nem tudott elmenni, Dörner György igazgató olvasta fel levelét, amelyben arra bíztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt.

Csurka István utoljára a kormányt támogató szimpátiatüntetés vezérszónokaként lépett fel Szegeden. Kórházi kezelését megszakítva, betegen arról beszélt, hogy „soha nem látott nemzetközi agresszió” fenyegeti, amely során „arra megy ki a játék, hogy „minden az idegeneké legyen.”

A pártok közül elsőként a Jobbik Magyarországért Mozgalom fekezte ki őszinte részvétét fejezi ki Csurka István halála miatt. "Az egyik legnagyobb magyar drámaíró halálával óriási veszteség érte a magyar kultúrát. Csurka István a MIÉP vezetőjeként korábban számos, a közéletben elhallgatott tabukérdést vetett fel. Nyugodjék békében! - közölte a Jobbik

(hir24)