Lényegileg nem változott az új Btk. tartalma a majdnem három hónapos "társadalmi egyeztetés" után sem. A büntetőjogi kódex civilekkel is utócsiszolt tervezete megőrizte a szigorításokat. Az egyik fő kiemelt újítás azonban, amellyel a kormány a jogos önvédelmet erősítette volna, jelentősen módosult, így már nem lehet agyonlőni bárkit, aki éjszaka rabolni akar, csak ha valóban ránk támad. A büntethetőség korhatára 12 évre csökken minden élet elleni bűncselekmény esetében.

Nemcsak megtartotta az eddig ismert szigorításokat, de némelyiket tovább erősítette a készülő Büntető-törvénykönyv (Btk.) újabb verziója, mely majdnem három hónapos "társadalmi egyeztetés" után változott meg ismét. Mindezt tegnap ismertette Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, miután a kormány szerdán elfogadta a tervezetet és tegnap be is nyújtották azt a parlamentnek.Lényegileg azonban nem változott a tartalma, továbbra is Európa legszigorúbb - akár 8 évi börtönt is kilátásba helyező - drogtörvénye várható, marad a három csapás intézménye, az uzsorások elleni erős fellépés, és büntethető marad az egyenruhás bűnözés is. Azonban az egyik leginkább várt újítás, amelyet a kormány eddig kiemelt változásként kezelt, jelentősen változik: ez a jogos önvédelem, amely eddig arról szólt, hogy nyugodtan lelőhető lakásunkban egy betörő. Most ez úgy módosulna, hogy mégsem, csak ha valóban a tulajdonos életére tör, mert ha például rablást követ el, azt nem lehetne fegyverrel megakadályozni.

Emlékezetes, a február elején nyilvánosságra hozott, "társadalmi egyeztetést" megelőző verzió több száz oldalas indoklása szerint az új Btk.-nak azért kell szigorításokra épülnie, mert az jobban megfelel "a társadalom igazságérzetének", noha akkor még semmilyen társadalmi szervezet nem látta az anyagot. A Fidesz "erős államot" szeretne a változtatásokkal, ami "csak akkor születhet, ha az ország házában olyan törvények születnek, amelyek garanciát jelentenek a törvénytisztelők biztonsága számára". A javaslatot jegyző Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint a kormány egyik kiemelt feladata "a rend helyreállítása Magyarországon".

Tettarányos, következetes, igazságos - ezeket a jellemzőket emelte ki a most benyújtott verzióról Répássy. Sokan a jogos védelem várható változásait is üdvözölték, ám az újabb változat már "megköveteli", hogy a támadás - ha a tulajdonos észleli az elkövetőt - "személy ellen irányuljon", de "minden esetben az élet elleni támadás" a feltétele annak, hogy fegyvert is használjon. Vagyis csak a vagyonát nem védheti meg. (Példa erre a soproni lövészklubban történt kettős rablógyilkosság: az áldozatoknak "esélye sem volt" a védekezésre, ugyanakkor eszerint mégsem védekezhettek volna, ha csak a rablást észlelik.)

A Fidesz tovább szigorítaná a fiatalkorú elkövetők elleni szankciókat is, így a büntethetőség korhatárát 14 évről 12 évre csökkentenék az élet elleni bűncselekmények - emberölés, halált okozó testi sértés - esetében. Azonban a kódex javítóintézeti nevelést javasol börtön helyett. Répássy szerint az uniós tagállamok egyharmadában, például Nagy-Britanniában és Franciaországban jellemző, hogy 12-13 éves kortól már felelősségre vonható a bűncselekményt elkövető gyermek. Új fogalomként a családon belüli erőszakot - "hatékonyabb fellépésként" - a lelki bántalmazás kategóriájával is kiegészítenék, amelynek azonban "erőszakosnak" kell lennie, de egy évi börtönt "érne". Vétségnek számítana a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzéséért köt házasságot vagy fogad örökbe egy gyermeket.

A büntetőeljárásban résztvevő tanúkat is szankcionálnák, ha megtagadják a bíróság előtt a vallomástételt, miközben ezt nem tehetik. Az eddigi gyakorlat szerint a megtagadás jogosságát - leszámítva, ha hozzátartozóról volt szó - kizárólag az eljáró bíróság döntötte el, ám most vétségként kerülne a Btk.-ba, és elzárással lenne büntethető. Új bűncselekmény lenne a gazdasági csalás, mint "csalárd gazdálkodási magatartás" amely a hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat. Önálló tényállásként kerül be a törvénybe az orvvadászat és -halászat is: előbbi három, utóbbi két évvel lenne büntethető.

Répássy szerint ugyan "civil és szakmai partnerekkel" dolgozták ki az elmúlt majdnem három hónap során a változtatásokat, ám előbbiek közül egyet sem ismerni. Igaz, a korábbi tervezetről részletes véleményt közlő Társaság a Szabadságjogokért húsz oldalban összefoglalt véleményéből visszaköszön néhány javaslat. Répássy ennek ellenére az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a bírói kamara, valamint a Kúria segítségét emelte ki, így nem kérdéses, biztos lábakon álló fideszes javaslat született, amelyet még a nyári ülésszünet előtt elfogadhatnak, és egy éves türelmi idő után jövő nyáron lépne.

(nepszava.hu)