Belföld

Elfogadta a parlament a végtörlesztésről szóló javaslatot

Szerző: Korsós Éva, – 2011-09-20 07:21:36

A parlament hétfő este úgy döntött, egyes esetekben lehetővé teszi a devizahitelek egyösszegű, rögzített árfolyamon történő végtörlesztését. Rogán Antal javaslatát 277 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 30 tartózkodással fogadta el a parlament. Igennel voksoltak a kormánypárti és a jobbikos képviselők, nemmel a szocialisták, az LMP pedig tartózkodott. A törvény átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített árfolyamon végtörleszthessék.

A végtörlesztést svájci frank esetében 180 forintos, euró esetében 250 forintos, japán jen esetében 2 forintos árfolyamon teljesíthetik az adósok. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha a kölcsön folyósításakor az árfolyam nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. A végtörlesztésről szóló igényeket december 30-ig lehet benyújtani. Az Országgyűlés azt is rögzítette, hogy az adósoknak az igénybejelentéstől számított 60 napon belül kell teljesíteniük a végtörlesztést.

Ennek értelmében, ha részben vagy egészben forinthitelből tudná valaki megoldani a végtörlesztéshez szükséges összeg előteremtését, akkor az ő felelőssége, hogy a hitelt előteremtse, és minderre a végtörlesztési igény banknak való bejelentésétől számítva két hónap áll rendelkezésére. Ha a forinthitelt nem tudja két hónap alatt megszerezni, akkor devizahitelt nyújtó bank nem lesz köteles teljesíteni a végtörlesztési igényt. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó, névtelenséget kérő banki vezetők szerint két-három hónap normál viszonyok között elegendő egy új hitelszerződés tető alá hozásához, sőt, általában 4-6 hétnél tovább egy ilyen ügylet nem tart. Most azonban elképzelhető, hogy a végtörlesztési lehetőséggel tömegesen élnének, ezért előre nehéz megmondani, hogy ez mekkora többletterhet jelent a bankfiókokban, illetve hogy nem okoz-e majd fennakadást az új hitelszerződések megkötésénél.

2003-ban egész évben csaknem 800 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki a magyar bankok, most öt hónap alatt lesz hitelkereslet-boom, ennyi idő alatt nem lehet több 400-500 milliárd forintnál a bankok által nyújtandó forinthitel - mondta az  [origo]-nak egy magát megnevezni nem kívánó banki vezető. 2011. június végén a lakosság devizahitel-állománya (ami mögött lakásfedezet van) 5000 milliárd forint volt. Ennek tehát durván az egytizedét tennék ki az új forinthitelek, vagyis - átlagos hitelekkel számolva - a devizahitelek egytizede, 120 ezer személy tudna forinthitelből szabadulni frank-, euró- vagy jenhitelétől.

"Fontos megérteni, hogy Magyarországon közel egymillió ember van kitéve a devizában való eladósodásnak. A kormány becslései szerint csak nagyjából tíz százalékuk tudna törleszteni a felajánlott árfolyamon" - írja az Index a birtokába került, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által írt levélre hivatkozva. A levelet a hírportál szerint Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszternek írta Matolcsy szeptember 15-én, múlt csütörtökön. A levél válasz az osztrák politikus egy nappal korábban kelt írására, amiben a külföldi politikus vélhetően a devizahitelek rögzített árfolyamon történő törlesztése miatt érdeklődött magyar kollégájánál.

A legpesszimistább előrejelzések szerint is legalább 150 ezer, devizahitellel rendelkező család él majd a rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztés lehetőségével, de számuk akár ennek a két-háromszorosa is lehet majd - közölte hétfőn Rogán Antal a végtörlesztési törvényjavaslat benyújtója.

A devizahitelesek adósságának rögzített árfolyamon történő, egyösszegű végtörlesztésének javaslatát Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be szeptember 9-én. A terv jelentős nemzetközi visszahangot váltott ki.

Szintén a hétfői ülésen fogadták el a parlamenti képviselők azt a javaslatot, amelynek értelmében a jövőben nemcsak a nem teljesítő adósokat regisztrálja majd a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), hanem az időben törlesztő lakossági hiteleseket is, azaz létrejön a pozitív adóslista. A jogszabály megőrzi az eddig hatályos szabályozásból a vállalkozások esetében a teljes körű nyilvántartásra, a magánszemélyek esetében pedig a negatív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket, ugyanakkor a lakosság esetében is megteremti a teljes körű lakossági hitelnyilvántartást, így a Központi Hitelinformációs Rendszer az összes lakossági hitelszerződés pozitív adatait is tartalmazza majd.

(origo)