Belföld

Ebadó és plázastop: milyen változtatások jöhetnek?

Szerző: Bneu Edina, – 2011-10-09 15:28:23

Hétfőn az új alaptörvény korhatárra vonatkozó rendelkezése miatt jövőre nyugdíjba vonuló bírók pótlásának szabályairól dönt, kedden az Alkotmánybíróság (Ab) ugyancsak 2012. január 1-jén megváltozó hatásköréről tárgyal az Országgyűlés.

Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ezért jövőre 274 bíró vonul nyugállományba. Mivel ők nagyjából 40 ezer ügyben járnak el, annak érdekében, hogy pótlásuk időben megtörténhessen, fideszes képviselők átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot nyújtottak be.

Az indítvány szerint – amelyről hétfőn szavaz a Ház – az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok elnökeinek október 31-ig kell meghatározniuk, hogy az előterjesztésben meghatározott számú álláshely betöltéséhez az ítélőtáblán mely ügyszakban, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok illetékességi területéhez tartozó kerületi, illetve városi bíróságokon milyen ügyszakban kell pályázatot kiírni. A pályázat kiírásának határideje november 15, pályázni december 15-ig lesz lehetőség.

Terítéken a közszolgálati egyetem szabályai

Dönt a parlament hétfőn a 2012. január 1-jén a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének és működésének részletszabályairól is. Szintén szavaz az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tavalyi évi jelentésének elfogadásáról, egy innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról és arról is, hogy – csatlakozva a Horvátországból induló kezdeményezéshez – felkéri az önkormányzatokat: közigazgatási területükön tiltsák meg a genetikailag módosított szervezetek alkalmazását az agrárgazdaságban.

A napirend előtti felszólalások, az interpellációs időszak és a határozathozatalok után részletes vitát folytatnak a képviselők az állatvédelmi törvény módosításáról, amely lehetőséget adna arra, hogy az önkormányzatok a négy hónaposnál idősebb kutyák után 3500 forintot meg nem haladó összegű ebrendészeti hozzájárulást szedjenek be a tulajdonostól. Megtárgyalják a képviselők azokat a módosító indítványokat is, amelyek az LMP átmeneti – a kereskedelmi központok építésére és működtetésére vonatkozó szabályok megalkotásáig tartó – plázastopot elrendelni javasló indítványához érkeztek.

Az Országgyűlés is kérhet normakontrolt

A keddi napirenden kizárólag az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvény általános vitája szerepel. Az új alkotmány életbe lépésével jelentősen megváltozik az Ab hatásköre, illetve az egyes eljárások kezdeményezésére jogosultak köre. A legfontosabb változás, hogy a testület alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután nemcsak a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés is kérheti.

Szűkül viszont a törvények utólagos vizsgálatának kezdeményezésére jogosultak köre: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhat majd, míg a hatályos alkotmány szerint az Ab eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

E változások mellett az alkotmánybírósági törvény tervezete szerint megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kormány, a parlamenti képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható, és a jogszabály megsemmisítése számukra előnyös következményekkel járna.

Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása vagy bírói döntés miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Az új törvény azt is rögzítené, hogy az Ab költségvetése nem lehet kevesebb az előző évi összegnél. A javaslat az alkotmányügyi bizottság előterjesztéseként kerül a parlament elé, a KDNP-s Salamon László expozéja és a kormányzati álláspont ismertetése után Paczolay Péter, az Ab elnöke is felszólal.

(MTI)