Belföld

Csak a munkáltatóknak fog tetszeni az új Munka Törvénykönyve

Szerző: Bneu Edina, – 2011-07-23 12:25:24

Könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, kevesebb szabadnap jár a fiatalabbaknak, bizonyos munkakörökben csökkenhetnek a fizetések, és gyengülnek a munkahelyi érdekképviseletek – legalábbis akkor, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által tegnap közzétett munka törvénykönyve módosításának tervezete megvalósul a Népszabadság írása szerint.

A tervezet szerint az a munkavállaló, akit munkavégzése, magatartása miatt akarnak elküldeni, nem védekezhet az ellene felhozott kifogásokkal szemben. A jogalkotók szerint a munkáltatók amúgy sem tartották be ezt a szabályt, és a bíróságok sem vették figyelembe a meghallgatás elmaradását a munkaügyi perek során - olvasható a nol.hu-n.

Eddig a határozott idejű munkaviszonyt nem lehetett rendes felmondással megszüntetni. Ezentúl három megjelölt esetben a határozott munkaidőre alkalmazott munkavállalóknak is felmondhatnak így.

Megszűnik a felmondási tilalom is. Most ugyanis csak úgynevezett rendkívüli felmondással lehet elküldeni többek között azokat, akik táppénzen vannak, várandósak, szülési szabadságon vannak, beteg gyereküket táppénzen ápolják. A tervezet szerint ezentúl a védelmi időszak alatt is közölhetik velük, hogy védettségük lejárta után nincs szükség rájuk többé. Felmondási idejük a védelmi idejük lejártakor kezdődik, nem pedig, ahogy eddig, 15 vagy 30 nappal később. Vagyis aki beteg volt, az munkába visszaállása első napjától, aki pedig gyesen volt, az gyermeke harmadik születésnapjától tölti majd felmondási idejét.

 „Vannak, akik szerint be kellene vezetni Magyarországon a védett kor intézményét, mert aki 55 éves elmúlt, és elveszíti a munkáját, annak most alig van esélye újra elhelyezkedni. Mások azt mondják, nincs szükség a védett kor bevezetésére. Ön mit gondol?” – így szólt az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett Szociális Konzultáció első kérdése, melyre nem meglepő módon a válaszadók több mint kilencven százaléka úgy reagált, hogy vezessék be a védett kort.

Ami tulajdonképpen eddig is létezett: a hatályos munka törvénykönyve szerint ugyanis a nyugdíjkorhatár elérése előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkavállalónak, és az előírtnál több végkielégítés jár neki. Mivel a kormány olyan fontosnak tartotta ezt a kérdést, hogy ezzel indította a Szociális Konzultációt, meglepő fordulat, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezetéből kikerült, hogy csak különösen indokolt esetben lehet rendes felmondással elbocsátani ezeket az embereket. Ráadásul az eddig járó 3 havi többlet-végkielégítés is csökkenne aszerint, hogy hány évet dolgozott az illető az adott munkahelyen.

Ha pedig a munkavállalónak sikerül bebizonyítania, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, a tervezet szerint elmaradt munkabére helyett csak kártérítést kaphat, legfeljebb 18 havi átlagkeresetét.

Az előterjesztés szerint kikerülne a Munka törvénykönyvéből az a rendelkezés is, hogy csak különösen indokolt esetben lehetne rendes felmondással felmenteni azokat a munkavállalókat, akiknek kevesebb, mint 5 évük van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ennek magyarázata, hogy a különösen indokolt eset fogalma nehezen volt értelmezhető, és bizonytalanságot okozott a munkaügyi gyakorlatban.

Az idősebb munkavállalókat ráadásul eddig egységesen 3 havi többlet-végkielégítés illette meg, ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 éven belül felmentették őket. A törvénymódosítási javaslat szerint viszont differenciálnák a többletjuttatást aszerint, hogy hány éve dolgoztak az adott munkahelyen. Legalább 5 év esetén egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna.

A LIGA Szakszervezetek szerint egyértelműen rosszul járnak az új MT-vel a munkavállalók, ha azt a jelenlegi állapotában elfogadja az Országgyűlés. Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg, a munkavállaló ez esetben sem lesz jogosult elmaradt munkabérére, és a munkaviszony helyreállítására is csak nagyon szűk keretek között lenne lehetőség.

A tervezet értelmében megszűnnének a műszakpótlékok, valamint szigorodna a munkavállalók kártérítési felelőssége is. Az új Munka törvénykönyve változatlan formában történő elfogadása esetén a munkaközi szünet nem képezhetné a munkaidő részét - mutatott rá korábban kiadott közleményében a LIGA.

(hirszerzo.hu)