Belföld

Borítékban kaphatjuk a fizetésünket?

Szerző: Bneu Edina, – 2012-04-13 12:42:18

A napokban több helyen írtak arról, hogy új adófajta bevezetését tervezi a kormány, például pénzbe kerülne a sárga csekkes befizetés, a készpénzfelvétel vagy a banki utalás.

Nincs még kormánydöntés a tranzakciós adó bevezetéséről a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint. Az elmúlt napokban több helyen írtak arról, hogy új adófajta bevezetését tervezi a kormány, például pénzbe kerülne a sárga csekkes befizetés, a készpénzfelvétel vagy a banki utalás.

Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője szerint ketté kell választani a híreket, mert kétféle adóról van szó. Az egyik az egyes pénzügyi intézmények pénzmozgásait adóztatná meg, ez egy forgalmi típusú adó, amikor egyik számláról a másikra kerül át a pénz. Ez a tulajdonképpeni Tobin-adó – mondta az elemző. Magyarázata szerint a másik adó, amiről szó van, a sárgacsekkes-befizetéseket, a készpénzfelvételeket adóztatná meg. Ez alapvetően a fogyasztást megadóztató forgalmi típusú adó – közölte Madár István.

A Hvg szerint háztartásonként akár 10-15 ezer forintos pluszkiadással járna a tranzakciós adó bevezetése. Németh Dávid, az ING vezető elemzője Az Estében elmondta, hogy a becslést túlzásnak tartja. Hozzátette, kérdéses, hogy mekkora lesz az adó mértéke. „Egy ilyen adónál ezrelékekről érdemes beszélni. Ezért fontos, hogy mi az adó vetítési alapja, hiszen minél kisebb a vetítési alap, annál nagyobb lesz az adókulcs” – mondta az ING elemzője.

Arra az újságírói kérdésre, hogy van-e ehhez hasonló adóra példa nemzetközi viszonylatban, Madár István elmondta: a klasszikus nagy tőkemozgások megadóztatását például a svédek bevezették, de nem túl nagy sikerrel. Az elemző szerint is akkor látjuk, hogy az előnyei nagyobbak-e a hátrányoknál, ha kipróbáljuk. Hozzátette: olyan adóról, amely a lakosság pénzügyi tranzakcióit adóztatná meg, nem hallott. Ezt a nézetet osztotta Németh Dávid is.

Németh Dávid kitért arra, hogy a jegybank többször kimutatta, sokba kerül a készpénz a gazdaságnak, s ha ezt visszaszorítanánk, az egyrészt segítene a feketegazdaság elleni küzdelemben, másrészt sok tehertől mentesítené az országot. „A sárga csekk pont egy olyan termék, ami elősegíti a készpénzforgalmat és a feketegazdaságot. Tehát ha arra adót vetnek ki, annak van közgazdasági értelme” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az adó bevezetése elindíthat-e egy olyan folyamatot, hogy elviszik a pénzüket az emberek, erről Németh Dávid közölte: „ha pici lesz a költsége, akkor nem érdemes külföldre vinni a pénzt, (…) de mivel nem ismerjük a részleteket, nem tudok állást foglalni” – mondta.

Madár István szerint is a mértéken múlik, hogy elindul-e egy ilyen folyamat. Ha egy százalékot vetnének ki, s ez kiterjedne a bérek bankszámlára utalására vagy pénzfelvételre, akkor „ezek elég jelentős tételek ahhoz, hogy bizonyos körökben elinduljon a megkerülés” – mondta. Hozzátéve: „Ez a szürkegazdaság felé terelné a dolgokat. Ha viszont ezrelékes mértékről beszélünk, akkor kérdés, hogy tényleg érdemes-e kivetni egy újabb adót 50-100 milliárd forintnyi bevételért.” Az elemző szerint visszatérhetnek a készpénzes kifizetésekhez.

Az IMF-tárgyalásokról

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Központi Bank (EKB) szerint a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának bővítése súlyos aggályokat kelt az MNB függetlenségét illetően, Németh Dávid kijelentette, szerinte ez nagy hatással lesz az IMF-tárgyalások megkezdésére. Az elemző szerint mind a két fél ragaszkodik az igazához, s ez egyértelműen hátráltatja a tárgyalások megkezdését, elodázza a megegyezést.

Madár István szerint az EKB szigora borítékolható volt. „Lehetett tudni, hogy EKB elítéli azt a törekvést, ami a magyar jegybanktörvényből kirajzolódik” – mondta.

Arra az újságírói kérdésre, hogy mikor jöhet létre megegyezés, Németh Dávid elmondta, ősznél előbb nem valószínű, s annak is csak a második felében. Madár István is egyetértett az elemzővel, hozzátéve: „Csak abban az esetben lehet előbb megállapodást, ha a forint árfolyama vészesen gyengülni kezd.”

(hirado.hu)