Árkorláttal akadályozza meg a szaktárca azt, hogy az idén jelentősebben dráguljanak a tankönyvek, a kötelező kerettantervek bevezetésével pedig drasztikusan csökkentik majd a hivatalos tankönyvlistára felkerülő kötetek számát – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) közoktatásért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gloviczki Zoltán tájékoztatása szerint a tankönyvjegyzékben szereplő legolcsóbb kiadvány ára 111 forint, a legdrágább közismereti tankönyv pedig 3280 forintba kerül. Az általános iskolát az új tanévben megkezdő gyermekek tankönyvcsomagjának ára 6482 forint, a végzősöké pedig 10.840 forint lesz. A legdrágább nemzetiségi tankönyv 25 ezer, a legdrágább szakképzési tankönyv pedig 8.300 forint. Hozzátette: a kormány 20 százalékkal, 10 ezerről 12 ezer forintra emelte az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára igényelhető normatív támogatás összegét, azt rászorultság alapján lehet igényelni az oktatási intézménytől, ugyanakkor megszűnt a minden tanuló után igényelhető ezer forintos általános, állami hozzájárulás.

A helyettes államtitkára közlése szerint a tankönyvekre vonatkozó árkorlátot a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján az oktatásért is felelős nemzeti erőforrás miniszter állapította meg, így a tankönyvek árát ennek figyelembe vételével kell kialakítani, és a hivatalos tankönyvjegyzékbe is csak az árkorlát alatti kiadványok kerülhetnek be.

Megjegyezte, a jelenlegi tankönyvjegyzékben 4652 kiadvány szerepel, amely egy száz méter hosszú polcon férne el, és heti két kiadvánnyal számolva 44 évig tartana azt elolvasni.

A szaktárca tervei szerint konszenzusos, mindenki számára érvényes kerettanterv, életkor, iskolatípus, pedagógiai módszerek figyelembevételével csökkentik a tankönyvek számát, illetve azokat "a gyakorlati élet és a tartalom felé szeretnék eltolni".

Gloviczki Zoltán úgy fogalmazott: nem lehet megengedni, hogy piacon belüli érdekek áldozata legyen a gyermekek tankönyvellátása, ezért a tankönyvterjesztést központilag koordinálják majd. A helyettes államtitkár kérdésre válaszolva abszurdnak nevezte azokat az önkormányzati megnyilvánulásokat, miszerint nem tudják finanszírozni a tankönyvtámogatást, vagy a tankönyvek kiszállítását. Mint hangsúlyozta, az önkormányzatok külön fejezetben megkapták erre a pénzt, és költségvetési támogatásukat valószínűleg másra használták fel.

 A Magyar Nemzet csütörtökön írt arról, nem biztos, hogy minden iskolához eljutnak majd szeptemberig a tankönyvek; a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) ugyanis azt ajánlja a tagjainak, hogy ne szállítsák ki a tankönyvek egy részét azoknak az iskoláknak, amelyek fenntartója még a tavalyiak árát sem fizette ki.

Szarvas-Ballér Judit, a TVOT elnöke az MTI-nek nyilatkozva nem tudott konkrét adatokkal szolgálni az adós önkormányzatokról és kintlévőségeikről. Annyit mondott: százmillió forintot meghaladó tartozásról van szó. Szerinte a probléma az, hogy nem a testület, mint szervezet áll jogviszonyban az önkormányzatokkal, hanem az egyes kereskedők. Tőlük szoktak adatokat kérni, s ők többnyire nem mondanak konkrét adatokat. Egyrészt abban bíznak, hogy megoldódik a helyzet, másrészt a terjesztők egy része attól tart, hogy megromolhat a viszonya az érintett önkormányzattal, amely legközelebb más vállalkozóhoz fordulhat.

A Pest megyei önkormányzat sajtófőnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a megyeháza vezetése már tárgyalt a TVOT illetékeseivel a körülbelül 50-60 milliós adósság rendezéséről, s noha a konkrét megállapodásról még nincsenek információk, szeptemberben minden iskolásnak lesz tankönyve.

Ambrus András hozzátette: elképzelhető, hogy az önkormányzat bizonyos összeget "átcsoportosítva" rendezi adósságának egy részét, de az iskolákban tavaly kiosztott ingyenes könyvek visszaszedése és újraosztása is felvetődött egyfajta megoldási javaslatként.