Belföld

Aláírta az új alkotmányt Schmitt Pál

Szerző: Korsós Éva, – 2011-04-25 14:30:20

Aláírta az új alkotmányt a köztársasági elnök. Schmitt Pál a Sándor-palotában hagyta jóvá az alaptörvényt, amely jövő év január elsején lép hatályba.

Az eseményt és az államfő beszédét a közszolgálati médiumok élőben közvetítették. Schmitt Pál a húsvéthoz és a tavaszhoz kapcsolta az alaptörvényt. Kiemelte, hogy ez az ünnep és ez az évszak a megújulásról szól – mint ahogy az új alkotmány is. Mint fogalmazott: egy mindenki számára érthető nemzeti alaptörvény született, amely az Európai alapjogi chartára épül – megmutatva elkötelezettségünket Európa felé.

Az államfő arról is beszélt, hogy az alaptörvény után nagyon fontos a sarkalatos törvények megalkotása, amelyben szerinte minden parlamenti párt véleményének tükröződnie kell.

Az elmúlt hetekben kizárólag az új alaptörvény volt a téma az Országgyűlésben, de az MSZP és az LMP tiltakozásul kivonult az alkotmányozásból. Az előkészítés több mint tíz hónapig tartott, a kormány szerint soha nem látott konzultáció előzte meg az új alaptörvény elfogadását.

A folyamatot azonban az ellenzéki pártok és civil szervezetek végig bírálták – a főbb kritikák szerint az új alaptörvény a Fidesz alkotmánya, a szocialista párt elnöke pedig illegitimnek nevezete. Múlt héten számos külföldi bírálati is érte az új magyar alkotmányt.

Ma még folytatódik az ünneplés, koradélután Schmitt Pál ünnepélyesen forgalomba bocsátja az alaptörvény tiszteletére készített alkalmi bélyegblokkot. Este ünnepi hangversenyt rendeznek a Művészetek Palotájában, nyolc vidéki városban és Kolozsvárott pedig ünnepi gála lesz.

Az új alkotmány preambuluma a Nemzeti Hitvallás címet kapta és a Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.

Az alkotmány szerint, amíg az államadósság szintje meghaladja a teljes hazai össztermék felét, az Országgyűlés csak olyan költségvetést fogadhat el, amely ennek csökkentését tartalmazza. A köztársasági elnök pedig feloszlathatja az Országgyűlést, ha a képviselők az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadják el.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy míg az államadósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá, az Alkotmánybíróság szűkített jogköre megmarad. Így tehát a taláros testület a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is csak az alapjogokkal összefüggésben vizsgálhatja és semmisítheti meg.

A törvényhozással kapcsolatban is lesznek változások. Ezentúl nemcsak az államfő, hanem a parlament is bármely kérdésben alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezhet a törvény hatályba lépése előtt. A jogszabályok utólagos normakontrollját viszont ezután csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. Az is benne van az új alaptörvényben, hogy az Alkotmánybíróság a jelenlegi 11 helyett 15 tagú lesz.

További változás, hogy az alaptörvény szerint a jelenlegi négy helyett ötévente lesznek az önkormányzati választások. Az államfőválasztás pedig legfeljebb kétfordulós lesz. Az elsőben az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges a köztársasági elnök megválasztásához, a második fordulóban pedig a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyer.

Rögzíti az új alkotmány azt is, hogy a bírák és az ügyészek a jelenlegi 70 éves kor helyett az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. Ugyancsak bekerül az alaptörvénybe is, hogy a legfőbb ügyészt 9 évre választja a parlament.

Az alkotmány szerint ezentúl a jelenlegi néggyel szemben egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa. Helyettesei viszont lesznek, a tisztségek betöltőit továbbra is a parlament választja meg.

Az alaptörvény részleteit sarkalatos törvények fogják részletesen szabályozni, mindezeket még az idén megalkotja a parlament. 

                                                                                                              (klubradio)