A nők egy újabb korcsoportja, a 20–24 év közöttiek kerültek a munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetettek közé a válság hatására – egyebek közt ez derült ki Szalai Piroska, a nők foglalkoztatásáért felelős kormánybiztos beszámolójából. Az, hogy az 55 évesnél idősebb és a kisgyereket nevelő nők foglalkoztatása jelentősen alacsonyabb, mint az uniós átlag, eddig is köztudott volt, a fiatal nők alacsony foglalkoztatási mutatói azonban újdonságot jelentenek. Míg az unióban 46 százalékuk dolgozik valamilyen formában, addig Magyarországon csak harmaduk. Tíz évvel ezelőtt ez az arány még 44 százalékos volt. A válság természetesen a többi uniós országban is rontott a fiatal nők foglalkoztatásán, de közel sem ennyire, az uniós átlag csak három százalékkal esett vissza. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a nők mindössze fele dolgozik, míg az unióban 58 százalékuk.


Szalai Piroska fél évre szóló megbízásából eddig öt hónap telt el. A nemzetgazdasági tárca munkatársának feladata, hogy hosszú távú intézkedési tervet dolgozzon ki, amely megpróbálja semlegesíteni azokat az akadályokat, amelyek miatt ilyen alacsony szinten áll a nők foglalkoztatottsága. A kormánybiztos újra felhívta a figyelmet a már ismert okokra: a bölcsődei, óvodai férőhelyek hiányára, a kevés részmunkaidős vagy távmunkában végezhető állásra, a gyes utáni visszatérés nehézségeire. Emlékeztetett, hogy a magyar nők négy és fél százaléka dolgozik részmunkaidőben, szemben az uniós átlaggal, ami negyvenszázalékos.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a cégek viselkedése is érthető. Ha egy szülési szabadságon lévő nőt már pótoltak valakivel, aki naprakész lett a cég ügyeiben, érthető, ha három év múlva vonakodnak visszavenni az újrakezdőt. – Ha egy szervezet bővülni tud, akkor nincs gond, mindkét munkatársnak jut hely. De válság idején erre nincs mód, így egy anya visszatérése problémát és költséget jelent a cégnek – magyarázta. Szerinte erre jelent megoldást a kormány munkahelyvédelmi akciótervének részeként 2013-tól életbe lépő változás, mely szerint a gyesről és gyedről visszatérők után két évig a cégeknek nem kell járulékot fizetni bruttó százezer forintig.
Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az akcióterv a 25 év alattiakat és az 55 év felettieket is segíti majd. Azt, hogy miből lesz forrás a munkahelyvédelmi tervre, „nagyon jó kérdésnek” nevezte, és jelezte, ebben nem ő a kompetens.
Július elsejével életbe lépett az új munka törvénykönyve, mely számos ponton ellentmond a kormánybiztos és az akcióterv céljainak, hiszen kedvezőtlen változásokat hozott a kisgyerekes nők életébe. A háromévesnél fiatalabb gyereket nevelő anyák könnyebben elbocsáthatóvá váltak, megszűnt a gyes lejártát követő 30 napos felmondási védelem és a terhesség ténye is csak akkor jelent védelmet, ha a munkáltató bizonyíthatóan tudott róla.
– Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár és munkatársai intenzíven foglalkoznak ezzel a témával, de én is tudok a problémákról és bízom abban, hogy lehet valahogy kezelni ezeket az eseteket. Remélem, hogy lesz fejlemény ebben az ügyben – reagált lapunk felvetésére a kormánybiztos.
A nők foglalkoztatásának növelése demográfiai szempontból is fontos lenne. Szalai Piroska szerint mára megdőlt az az elmélet, hogy ott magas a termékenység, ahol sok nő dolgozik, szerinte ilyen összefüggés csak a részmunkaidőben dolgozó nők számával van. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy itthon nemcsak a cégek rugalmatlansága, hanem az alacsony fizetések is akadályozzák a részmunkaidő terjedését. Szerinte ezért sem lehet holnaptól bevezetni, hogy dolgozzanak annyian részmunkaidőben, mint például Hollandiában, ahol a nők hetven százaléka így dolgozik. –Ez csak hosszabb távon működhet, de 2020-ig tudunk esetleg olyan módokon nyúlni a gazdasághoz, hogy egyre többeknek legyen ez alternatíva. A négy és fél százalékról azonban mindenképpen el kell mozdulni. Különösen az átmeneti időszakokban jelenthet segítséget ez a forma, amikor például a gyerek kicsi és még sok segítséget vár az anyától – fogalmazott.
A kormánybiztos szerint egyébként az egykulcsos adó már hozzájárult a születések számának kismértékű emelkedéséhez. Pongrácz Tiborné demográfus azonban jelezte, hogy szerinte ez nem így van, a születések száma csak a 2010-es mélyponthoz képest emelkedett, az adatok továbbra is tragikusak.
Az, hogy Magyarországon csak a nők fele végez fizetett munkát, természetesen nem jelenti azt, hogy csak ennyien dolgoznak. A nők végzik ugyanis a láthatatlan munkát, vagyis a házimunka túlnyomó részét – hívta fel a figyelmet Pongrácz Tiborné demográfus. Elmondta, hogy egy nemzetközi kutatás szerint a magyar nők 36-szor annyit dolgoznak otthon, mint a férfiak. Németország keleti felében a különbség tizenegyszeres. Szerinte a magyarázat a tradicionális magyar modellben rejlik, amely azonban, ha lassan is, de változik. A munka egyre fontosabb lesz, ami abból is látszik, hogy a megkérdezettek hetven százaléka szerint az otthoni feladatai nem mehetnek a munkája rovására, míg fordítva ez megtörténhet. Ebben nem volt különbség az országok között. Hogy ki végzi a házimunkát, azért is fontos, mert a kutatások szerint ott magasabb a termékenység, ahol az otthoni feladatokat a párok igazságosabban osztják el és ott alacsonyabb, ahol a nőkre marad a túlnyomó többsége.