Az összehangolt brit-amerikai-francia légitámadásokkal sikerült leállítani a líbiai kormányerők tüzérségi támadását a líbiai felkelők központja, Bengázi ellen - közölte hétfőn Londonban a brit fegyveres erők szóvivője. John Lorimer vezérőrnagy, a brit vezérkar stratégiai kommunikációs igazgatója a líbiai hadműveletek eddigi menetét értékelő sajtótájékoztatóján közölte: ellenzéki források beszámolói szerint Kadhafi líbiai vezető megkezdte haderejének kivonását Bengázi környékéről, és a kormányerők most más országrészekben fokozzák támadásaikat.


Lorimer felfedte azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) Tornado GR4-es vadászbombázóit - amelyek hétfőn hajnalban líbiai célpontok elleni támadásra indultak angliai támaszpontjaikról - félútról visszarendelték, mivel a brit hadvezetés olyan értesülést kapott, hogy a célterületen számos civil tartózkodik.

A gépek fegyverzetükkel együtt visszatértek bázisaikra. A Tornado GR4-esek a kelet-angliai Norfolkban lévő támaszpontjukról szálltak fel. Lorimer szerint egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken.

A brit katonai szóvivő hétfői tájékoztatóján a kijelölt célpontokról csak annyit mondott, hogy azok a líbiai hadsereg vezénylési és ellenőrző rendszerének elemei, beleértve a légvédelmi rendszereket. A támadást a brit királyi haditengerészet egyik Trafalgar osztályú tengeralattjárója vezette be, Tomahawk robotrepülőgépek indításával; ezek "sikeresen elérték a kijelölt célpontokat".


Lorimer szerint az ellenkező értelmű líbiai állításokkal szemben a brit hadvezetésnek nincs tudomása civil veszteségekről.

A Tomahawk-támadást követte volna a Tornado vadászbombázók bevetése, de ezt az akciót menet közben lefújták a civilek jelenlétéről szóló értesülés nyomán - mondta a szóvivő. A vezérőrnagy szerint ez a döntés "egyértelműen mutatja", hogy a szövetségesek minden lehetséges módon igyekeznek csökkenteni az ártatlan polgári személyek sérülésének kockázatát.

Hétfőn több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el brit részről azzal kapcsolatban, hogy maga Kadhafi célpontja lehet-e a támadásoknak.


A vitát Liam Fox brit védelmi miniszter indította el a BBC rádiónak adott nyilatkozatával. Arra a kérdésre, hogy a líbiai vezető is törvényes célpontnak tekinthető-e, Fox kijelentette, hogy ez is a "potenciális lehetőségek" között van. Sir David Richards tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke nem sokkal később azonban azt mondta a BBC-nek, hogy Kadhafi "semmiképpen sem lehet" a hadműveletek célpontja, mivel ezt az ENSZ-határozat nem engedélyezi.

Meg nem nevezett brit kormányforrások Sir David nyilatkozata után nem sokkal mindazonáltal arról tájékoztatták a BBC-t, hogy a vezérkari főnök álláspontjával ellentétben a Líbia ügyében hozott, 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat lehetőséget nyújt Kadhafi célponttá nyilvánítására, ha a líbiai vezető fenyegetést jelent az ország polgári lakosságára.

Nem zárta ki egyértelműen Kadhafi célbavételét hétfői nyilatkozatában William Hague brit külügyminiszter sem, mondván: nem kíván részletekbe bocsátkozni arról, hogy "ki vagy mi válhat célponttá". Hague megfogalmazása szerint "az, hogy mi engedélyezett, egyes emberek magatartásától függ".

(MTI)