Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu
Pénztérkép. A grafikonok azt mutatják, hogy az ország egyes megyéiben mennyit keres a különböző korosztályba tartozó munkavállaló. A felmérés az internettel rendelkező munkavállalók körében készült, így magasabb, mint a valós országos átlag, s bruttóként értendő az összeg |
Tény
azonban, hogy a kutatásban a valós átlagnál magasabb értékek
szerepelnek, hiszen általában az internethez hozzáférő dolgozók a felső
kategóriákba esnek. A többdiplomások országos átlagban 390 ezer
forintos fizetésért dolgoznak, míg az alapfokú végzettségűek csak 134,5
ezerért. A kutatás tükrözi azo
kat a változásokat, amelyek a
munkaerőpiacon végbementek az elmúlt két évtizedben mondta a Blikknek
Ficza János, a kutatást végző Workania állásportál PR-specialistája.
Budapesten és Komárom-Esztergom megyében például már nem a legidősebb korosztály, hanem a 2534 éves keres a legjobban, a második helyen pedig a 3544 évesek csoportja áll. Ennek oka, hogy ezek a fiatalabb munkavállalók mára magasabb pozíciókat tudtak elérni a rendszerváltás utáni éles versenyben. Főleg a Magyarországra települt cégeknél kerültek vezető állásokba, Komáromban például a Nokia és a Suzuki javítja a két korosztály átlagát mondta.
Egyenlőtlenség. A felmérésből látható, hogy továbbra is lényegesen jobban megfizetik a férfi munkaerőt, mint a gyengébb nemet |
Az ország nagyobb részén azonban még a hagyományos életpályamodell a mérvadó, vagyis az, hogy minél idősebb a munkavállaló, annál magasabb a bére. Ez Ficza János szerint azzal magyarázható, hogy a munkaerőpiacon vidéken nem alakult ki olyan erős pozícióharc, mint a fővárosban, és az idősebb generáció nagyobb sikerrel tartotta meg vezető beosztását. Országrésztől függetlenül általános azonban, hogy a nők átlag 12 százalékkal kapnak kevesebbet a férfiaknál.
A PR-specialista szerint az általános igazságtalan" gyakorlat mellett a magasabb beosztásokat is sokkal inkább férfiak töltik be, a nagyobb cégek igazgatói posztjaiban alig 8-10 százalékban ülnek nők. A felmérés kereseti különbségei tükrözik a Központi Statisztikai Hivatal adatait. A szociológus szerint azonban nem árt figyelembe venni, hogy csak az állásban lévő munkavállalóknak az adatait összesítették.
Természetes, hogy az a munkavállaló, aki idősebb és gyakorlottabb, általában többet keres mondta Gyarmati Gábor szociológus. De azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy az egyes korosztályokat eltérő mértékben sújtja a munkanélküliség. Ez a pályakezdők körében a legmagasabb, s a legjobban kereső 50-esek körében is magas az állástalanság. A rendszerváltás után utóbbiak nagy részük versenyképes szakma hiányában kiesett a munkaerőpiacról, sokan feketén dolgoznak. A kutatásban szereplő legidősebb korosztály kereseti átlagát az is javíthatta, hogy sokszor előnyugdíjjal vagy leszázalékolással menekültek a biztos állásvesztés elől.
Az ország fele munkát keres A hazai álláskeresési szokásokat mérte fel a Workania internetes portál. A kutatás eredményei szerint tavaly a 1824 év közötti korcsoport 46 százaléka, a 2534 közöttiek 41 százaléka, a 4554 év közöttiek 34 százaléka keresett munkát. A munkanélküliek 88 százaléka nézett új munkalehetőség után ezen időszak alatt. A 1854 év közöttiek 36 százaléka tervezi, hogy a következő egy éven belül álláslehetőséget fog keresni. A munkakeresés során használt források közül a megkérdezettek 56 százaléka barátok, rokonok, ismerősök megkérdezését is igénybe vette. Az újsághirdetéseket a válaszadók 54 százaléka böngészte. 2008-ban a megkérdezettek 33 százaléka keresett interneten állást, 2009-ben ez az arány 36-ra növekedett. |
Blikk-összeállítás
A sípszó után hagyjon üzenetet!