Irán azzal fenyegetőzik, hogy leállítja európai olajszállításait, ami érezhető csapást mérne a dél-európai országokra. Szakértők szerint nem puszta ökölrázásról van szó.


Megelőző embargóval fenyegette meg az Európai Uniót Irán, miután hétfőn az unió külügyminiszterei a perzsa országból érkező olajimport leállításáról döntöttek - jelentette a Financial Times. Az európai tilalom július 1-jétől lép életbe, azért csak akkor, hogy a jelentős mennyiséget behozó Olaszország, Spanyolország és Görögország - utóbbi szükségletei harmadát szerzi be Iránból - elegendő időt kapjon alternatív szállítók keresésére.
Madridi, athéni és római tisztviselők arról számoltak be, hogy elsősorban Szaúd-Arábiára, Oroszországra és Irakra számítanának olajforrásként. Emad Hosszeini, az iráni parlament energiaügyi bizottságának szóvivője viszont máris bejelentette, hogy a törvényhozásban dolgoznak egy törvényen, amely leállítaná az európai olajszállításokat.
Ha a tervet elfogadják, akkor kötelezik a kormányt az európai export azonnali felfüggesztésére, jóval azelőtt, hogy az EU embargója életbe lépne - tette hozzá. A jogszabályt már vasárnap a törvényhozás elé terjeszthetik
Számos más ismert iráni parlamenti képviselő hasonló javaslatokról beszélt az elmúlt napokban és a Kayhan című lap - amelynek főszerkesztőjét személyesen Irán legfelsőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah nevezi ki - szerkesztőségi cikket közölt tegnap, amelyben sürgette a parlamentet, hogy tegyen lépéseket a megelőző embargó bevezetése érdekében.
Miért ne állítanánk le az európai államokba irányuló exportot, amikor azonnal számtalan más országot találhatunk, akik készek iráni olajat vásárolni - írta a lap.
Az EU tavaly napi átlagban 600 ezer hordó olajat hozott be a perzsa országból. Ez volt a Közel-Keletről Európába érkező energiahordozó negyede. Kína, az irániak legnagyobb vásárlója, naponta 500 ezer hordó olajat importál.
Olajipari szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Teherán nem csupán az öklét rázza Európa felé, valóban leállíthatja szállításait még július előtt, ami lökést adna az olaj, s ezzel a benzin és a gázolaj drágulásának.
Lawrence Eagles, a JP Morgan bankház olajipari kutatórészlegének vezetője már a múlt hónapban arra figyelmeztette e-mailben a pénzintézet ügyfeleit, hogy Irán támadással reagálhat, ha sarokba szorítják. Minél közelebb kerül egy hatásos embargó kialakulása az országgal szemben, annál valószínűbb, hogy Irán elővágással próbálkozik.
Eagles szerint ha Teherán saját embargóval próbál meg mintegy ráijeszteni az ellene irányuló akciót szervező országokra, akkor az olajkínálat hamarabb válhat feszesebbé a piaci várakozásoknál, ami nem maradna következmények nélkül.
Az olaj tegnap előbb drágult, de ez számos okra visszavezethető, nem tudni, volt-e hatással az árakra az iráni fenyegetőzés. A londoni Brent nyersolaj megközelítette a 111 dollár/hordós szintet, majd közel 110-re szelídült.
Kérdésessé teszi Teherán esetleges megelőző embargójának hatását, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi olajat hoznak be ténylegesen az európai országok Iránból. A francia Total, amely tavaly napi 80 ezer hordót vásárolt ottani szállítóktól, bejelentette, hogy ezt a mennyiséget teljesen kiváltotta más forrásból származó olajjal.