Hetvenkét éves korában elhunyt Russell Means, aki Csingacsgukot játszotta Az utolsó mohikán című 1992-es filmben. Meansnél tavaly augusztusban nyelőcsőrákot diagnosztizáltak, az év végére alternatív gyógymódok segítségével sikerült visszaszorítani a daganat terjedését, de idén mégis rosszabbra fordult az állapota.


Means az oglala sziú törzs tagja volt, fiatalkora óta emberjogi aktivistaként harcolt az amerikai őslakosok jogaiért. Színészkedni viszonylag későn, 53 évesen kezdett, első filmje a James Fenimore Cooper híres regényéből készült Az utolsó mohikán volt, amelyben Daniel Day-Lewis, Madeline Stowe és Wes Studi volt a partnere. A következő két évtizedben több mint harminc játékfilmben és televíziós produkcióban szerepelt, például a Született gyilkosok-ban, valamint a Vad nők és a Nyomkereső című filmekben, valamint a Félig üres és a Nash Bridges című tévésorozatokban. Az 1995-ös Pocahontas című Disney-rajzfilmben és a három évvel későbbi folytatásában (Pocahontas 2 - Vár egy új világ) a címszereplő lány édesapjának a hangját kölcsönözte.


Két zenei albumot is megjelentetett, 1993-ban az Electric Warrior-t, 1996-ban pedig a The Radical címűt, ez utóbbin szerepelt a Nixon\'s Dead Ass (Nixon halott segge) című vitatott felvétel, amely két évvel Nixon halála után korántsem elismerő hangnemben emlékezett meg a 37. amerikai elnökről. A Where White Men Fear to Tread című memoárját 1995-ben adták ki, amelyben őszintén írt édesapja alkoholizmusáról és saját ifjúkori kilengéseiről, valamint arról, hogyan adott új értelmet az életének az Amerikai Indián Mozgalomhoz való csatlakozása. Means élete során ötször nősült, összesen kilenc gyermeket nemzett, és még jópárat örökbe fogadott.