Film, premier

A Fűrész-franchise mehet a fenébe: [Rec] 2!

Szerző: Gábor János, – 2010-04-27 08:12:17

KORHATÁROS KÉPEK ÉS ELŐZETES!

HA NEM MÚLTÁL EL 18, LÉPJ VISSZA!

Hozzánk csak tavaly jutott el 2007 legjobb low budget horrorja, a [Rec] című spanyol zombimészárlás. A folytatások szabályai szerint a második rész látványban és izgalomban mindig erősebb, történetben viszont gyengébb az elsőnél. A [Rec] 2 esetében csak részben igaz a tétel. A zombik ellen húsklopfoló helyett itt már puskával harcolnak, és sokkal több fekete szembogarú, démoni hangon visító kisgyerek paráztatja a nézőt, de az okkultista egyházi összeesküvéssel súlyosbított történetnek nincs semmi szégyenkezni valója az előző film lépcsőházi menekülései mellett.

A sztori 15 perccel az első rész vége után kezdődik. Egy négyfős SWAT kommandó high tech kamerákkal és gépfegyverekkel felszerelkezve viszi be a zombivírus miatt hermetikusan lezárt bérházba a Vatikán nyomozóját (Jonathan Mellor). A feladatuk: bejutni a legfelső szint titkos laboratóriumába, és ott megtalálni a zombivírus legelső hordozóját, a korábi rész végén fényképeken mutogatott lányt.

A néző majdnem végig az egyik katona, Rosso szemszögéből látja az eseményeket. A kommandósok szuperkütyüi miatt a készítők sok dramaturgiai újítással és hangulatfokozással bűvészkedhettek a filmben: láthatunk régi újságkivágásokra és megsárgult fotókra fókuszálló képsorozatot (ez ugye a papnak kell, hogy később kielemezhesse), Rosso pedig át tud váltani a többi kommandós fejére szerelt kamerák képeire is, ami akkor is príma feszültségforrás, ha nem őt küldik be egy szűk szellőzőaknába, ahol ronda hullagyerekek ugranak elő minden sarkok mögül.

A négy kommandós (Ariel Casas, Óscar Zafra, Alejandro Casaseca és az operatőr, Pablo Rosso) a sok vér és titok hatására azonnal ordító idegbeteggé változott, akik mindenre lőnek, aztán nem kérdeznek semmit.

A zombivírus elszabadítóját kereső pap, Jonathan Mellor a film felétől igazi mániákus lett. Nagyon jó választás volt erre a szerepre, mert a baltával faragott arca miatt eleve egy Robert Patrick-féle, gonosz Terminátor karakter. És ahogy izzik a szeme az éjszakai üzemmódra kapcsolt kamera képein, az valami egészen elképesztő. Mert ott már semmiben sem különbözik az ördögi teremtményektől, aki ellen harcol.

Jó húzás volt visszahozni az első rész csinos riportercsaját, Manuela Velascót, akiből a második részre igazi Ripley hadnagy lett: véres atlétatrikóban és csőre töltött shotgunnal várja a sötétben csoszogó rusnya dögöket.

A film legjobb színészei viszont a zombigyerekek voltak. A maszkmesterek már az első részben is profi módon torzították el az arcukat a fekete kontaktlencsékkel, a sebhelyekkel, meg a véres hajcsimbókokkal, de itt már vergődni kellett, meg visítva beszélni, mert az atya azért jött, hogy minden infót kicsikarjon a bennük lakó Gonoszból.

A [Rec] 2 a horror műfaj suspense és shock elemeiben is kegyetlenül erős. Aki veterán zombifanatikus, másodpercre pontosan tudni fogja, hogy a szellőzőaknás jelenetben úgyis jönni fognak a zombik. De a kézikamerás spanyolok pont abban a legjobbak, hogy hiába tudod, hogy most már jönni fog a szörny, tényleg beszarsz, amikor a képedbe visít. Ráadásul Jaume Balagueró és Paco Plaza nemcsak a zombifilmek és Az ördögőző, de a Bolygó neve: Halál és A dolog előtt is tisztelegtek, úgyhogy a [Rec 2] egy minden horrorrajongónak kötelező, 8/10-es film.

Szűcs Gyula

cinematrix.hu