Felső nagy üres
KORONA fm 100

Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu

|

Segíthetek bal
Segíthetek jobb kicsi

Magazin

A számológép megálmodójára emlékeztünk

Szerző: Lukács Kata, jakd.hu – 2017-04-22 13:02:13

1592. április 22-én született Wilhelm Schickard a német matematikus alkotta meg az első mechanikus számológépet. Schickard „igen nagytudású, széles érdeklődésű ember volt, jeles térképész, a fa- és rézmetszésnek is szakértője. 1617-ben találkozott Keplerrel, akivel szoros barátságot kötöttek.

Hirdetés 

Hirdetés 

 
Csillagászati számításokat végzett, fa- és rézmetszeteket készített Kepler könyve számára. Ő tervezte 1623-ban Pascalt megelőzve, az első mechanikus számológépet Kepler asztronómiai számításainak segítésére. A gép első példánya egy tűzesetben megsemmisült, leírására csak 1957-ben bukkantak rá Kepler iratai között. A csillagos égről új elgondoláson alapuló térképet készített. A heliocentrikus rendszer meggyőződéses híve volt. Készített egy mechanikus modellt, ún. telluriumot, mely a Föld és Hold mozgását szemléltette. 1631-ben publikált könyve lehetővé tette a Hold helyzetének tetszőleges időpontban való meghatározását. Mint térképész, 1624-ben elkészítette az addig legpontosabb térképeket a württembergi hercegségről. A Hold egyik kráterét róla nevezték el.
 
 
 „Wilhelm Schickard 1623-ban megalkotott gépe volt azonban az első szerkezet, amely mechanikussá tette az összeadás, a kivonás, a szorzás és az osztás alapvető aritmetikai műveleteit. Schickard számológépe óramechanikai alapelvekre épült. Az összeadást és kivonást 10 fogú fogaskerekek végezték el. Hat darab, a hat helyi értéket jelző 10 fogú fogaskereket kötöttek össze, és a gép használója a hat keréken 0-tól 9-ig terjedő számokat kis ablakokon át olvashatta le. Mindegyik kerék 10 pozíción keresztül 360 fokos fordulatot tett, majd egy teljes fordulat után visszatért a kiinduló értékre. A kilences számról a nullára való átmenetelnél a számolókerék egyet mozdított a következő tízfogú fogaskeréken, egy számjeggyel és helyi értékkel növelve az összeget. Attól függően, hogy a kerekeket jobbra vagy balra forgatták, a gép tudott összeadni és kivonni.
 
 
 
A szorzás és osztás feladatait a gép felső része végezte el: a szorzótáblákat forgó hengerekről lehetett leolvasni. Minden tizedes helynek volt egy hengere. A használó kiválasztotta a szorzótényezőt (együtthatót) és helyi értékről helyi értékre leolvashatta az eredményt.” Az úttörő munka után pedig többen is nekiláttak saját számológépük elkészítéséhez – így tett pl. Blaise Pascal és Gottfired Wilhelm Leibniz is.
 
A sípszó után hagyjon üzenetet!

Facebook Twitter YouTube Instagram SoundCloud
Vicai nagy