Nyaklánc
KORONA fm 100

Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu

|

Segíthetek bal
Segíthetek jobb kicsi

Magazin

214 éve születtet Deák Ferenc

Szerző: Lukács Kata, cultura.hu//deak.paks.hu – 2017-10-17 15:43:26

Deák Ferenc államférfi, a XIX. századi magyar politikai és jogi gondolkodás egyik legjelentősebb alakja, “a haza bölcse” 214 éve született az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere.

Hirdetés

Hirdetés

A testvéri szeretet végigkísérte Deák Ferenc életét, bátyja és nővérei nevelték, taníttatták, élete végéig egyengették a sorsát.  Jogot tanult, vizsgáit letéve Zala megyében tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, majd helyettes alispán volt. 1833-tól a pozsonyi országgyűlés követeként kiemelkedő jogtudása, határozottsága, kiváló beszédkészsége, politikai érettsége, s erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte.

Nagy része volt abban, hogy amnesztiát hirdettek, s fontos reformtörvényeket hoztak a gyárakról, a kereskedőkről, a hitelfeltételek javításáról.  A szabadelvű tábor összefogása érdekében 1847-ben véglegesítette az Ellenzéki Nyilatkozatot, az alakuló Ellenzéki Párt programját. A passzív ellenálló “Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”

Vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: elfogadta az első felelős magyar kormányban neki felkínált igazságügyi tárcát,: mérsékelni igyekezett Kossuthot, törvényjavaslatot dolgozott ki a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésére, a béke ügyében tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. Amikor 1848 szeptemberében Jellacic támadása miatt a kormány lemondott, Deák is távozott tisztéből, s képviselőként ténykedett tovább.

A szabadságharc elbukását követően, a Bach-korszakban a passzív ellenállás vezéralakjaként ismerték, pesti szálláshelyére folyamatosan érkeztek az értelmiségiek, tőle várták a bölcs gondolatokat. 1861-ben a császár országgyűlést hívott össze, Deák az úgynevezett Felirati Pártban tömörítette híveit, akik kiálltak a 48-as törvények mellett (“nem engedtek a 48-ból”). Fel is oszlatták a diétát, de a Habsburgok látták, előbb-utóbb illene megegyezni a magyarokkal.

Deáknak óriási szerepe volt a kiegyezésben. 1865. április 16-án megírta Húsvéti cikkét, melyben az osztrák-magyar közös múltról értekezett, és megállapította, az osztrák hatalom és a magyar alkotmányosság összeegyeztethető.

Az udvar össze is hívta a magyar koronázó országgyűlést, ahol Deák vezéralaknak számított. Az uralkodó elismerte a Pragmatica Sanctiót. Deák ez alapján vezette le a külügy és a hadügy közös irányítását, valamint azt, hogy minden más kérdésben Magyarország független.

Ő javasolta a kiegyezést végül elérő 15 fős bizottságba Andrássy Gyulát, aki aztán miniszterelnök lett.


Számos író, költő – Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál – volt a barátja, s részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt. Nehéz ember volt (fizikailag is), keveset nevetett, de előadásmódja másokat mindig mosolyra, figyelemre csalt. Agglegény maradt. Legjobb barátja Vörösmarty Mihály volt. A költő – halála előtt – őt kérte fel három gyermeke gyámjának.
Naponta öt forintot osztogatott szét a város koldusai közt, az egyforintos bankjegyeket sétái előtt zsebébe hajtogatta. Omnibusszal utazott a városban, ezért is szerették az emberek.

1839-ben az MTA tiszteleti tagjává választották. Deák 1876. január 28-án halt meg Budapesten. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartnerként ismerték, aki nem feledte a helyes arányokat. Kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz, s védte a nemzet érdekeit.

(Paks: Deák ház)

Pakson nem csupán a városháza előtti szobor őrzi az emlékét, de egy róla elnevezett utcában, egy bizonyos Deák ház falán emléktábla is: „E házban lakott rövidebb-hosszabb ideig 1850-től 1874-ig terjedő időkben rokonai látogatásakor Deák Ferenc a haza bölcse. „Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, és mindig kétséges.” Véssük jól szívünkbe hazánk nagy fiának e komoly intelmét.

Bizony, e házban töltött sok szép napot, kellemes órát a sokszor magányos Deák Ferenc, de paksi napjai bearanyozták életét. Egyik nővére, Deák Jozefa 1808-ban Nemeskéri Kiss Józseffel kötött házasságot, és Paksra költözött.

A sípszó után hagyjon üzenetet!