Süsü
KORONA fm 100

Telefon: 78 KORONA
SMS: 30 2 KORONA
E-mail: info@koronaradio.hu

|

Segíthetek bal
Segíthetek jobb kicsi

Magazin

12 éve adták át a Kék moszat tanösvényt a Szelidi-tónál

Szerző: Lukács Kata, knp.nemzetipark.gov.hu – 2017-05-24 10:40:29

2005-ben ezen a napon a Nemzeti Parkok Világnapján adta át dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Szelidi-tó melletti „Kékmoszat” tanösvényt. A két és fél kilométer hosszú, 12 tájékoztató állomással rendelkező tanösvényt a Kiskunsági Nemzeti Park építette. Az átadás napján a miniszter Kalocsán is járt.

 

Hirdetés

Hirdetés 

A Szelidi-tó, mely 1976 óta természetvédelmi terület, a Duna-völgy alföldi szakaszán a Kalocsai síkságon helyezkedik el. A jégkorszak után a Dunából lefűződött jellegzetes morotvató. Ez az egyetlen mély vizű, szikes jellegű tó hazánkban. Vize a szikesekre jellemző nátrium- kálium- és magnézium-sók mellett minimális jódot is tartalmaz.

A Szelidi-tónál található 12 állomásból álló kék moszat tanösvény bemutatja a tó keletkezését, a víz jellegzetességeit és a benne élő élőlényeket, valamint a környező területek élővilágát.

Az állomásokból szemezgetve:

Hogyan jött létre a tó?

A Váctól Mohácsig húzódó Dunamenti -síkság középső részén található a Kalocsai -Sárköz, ahol a Szelidi- tó is elhelyezkedik. A Duna szabályozása előtt ez a terület a folyó ártéréhez tartozott. A Duna-Tisza közi hátság Nyugati előterében nyújtózó, néhány km széles un. alacsony ártér szint minden évben víz alá került, míg a folyamot kísérő folyóhátakat (magas árteret) csak a legmagasabb vizek öntötték el. Az alacsony ártér Pest alatt kezdődő szikes sávja Kecel-Öregcsertő magasságában végződik. Déli folytatásában hosszan elnyúló tőzegterületet találunk, mely a kistáj legalacsonyabb része.

A Kalocsai –Sárköz nyugati peremén, Dunapataj-Kalocsa-Miske-Hajós között kiszélesedő magas ártéri szint az ún. Kalocsai –terasz. A teraszba félkör alakú morotvák mélyednek (Völgyi-tó, Száz-tó, Szelidi-tó). Ezek a Duna hajdani főmeder-kanyarulatainak természetes lefűződésével alakultak ki. Közülük ma már csak a Szelidi- tóban van állandóan víz.

Vízi parányok

A tó védetté nyilvánításának alapját a benne előforduló különleges algafajok képezték/képzik: a zöldmoszatok és a kékmoszatok. A Szelid értékes, mikroszkopikus élővilágának megóvása csak a víz szikes jellegének megőrzésével érhető el.

Vízi növények

A víztér virágos növényzetét elsősorban a lebegő hínár és a tavi nádasok alkotják. A nád rendkívül fontos szerepet tölt be a víz tisztításában, mivel szerveiben sok nitrogént és foszfort képes megkötni. Emellett a nádas fészkelőhelyet biztosít a madaraknak, ikrázó helyet a halaknak, búvóhelyet a vízi rovaroknak.

A Várdomb

A Kalocsai Sárköz a vízrendezések előtt az ország álló-és folyóvizekben egyik leggazdagabb területe volt. A Duna áradásaitól szabadon maradt szárazulatokon jöttek létre a mindenkori emberi települések.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a tó környékén már több ezer éve megtelepedett az ember. Az itt található homokdombon ( un. Várdomb) szarmata korból származó csontvázas sír került elő. A feltárások során bebizonyosodott, hogy ugyanitt a koraközépkorban templom és templomkörüli temető, a domb aljában, pedig egy viszonylag nagy kiterjedésű település volt. A török időkben a dombon feltehetően vár állott. A tó már ekkor kedvelt fürdőhely volt. Tömegével keresték fel a tavat a gyógyulni vágyó emberek.

Üdülőhelyként való fellendülése az 1930-as években, a kalocsai jezsuita gimnázium üdülőjének felépítésével indult. A mai üdülőtelep kiépülése az 1960-as években kezdődött.

A sípszó után hagyjon üzenetet!